United States or Turks and Caicos Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Délután két óra tájban búcsút vettem Heiszer bácsitól és a többi felette szíves polgároktól. Nem tarthatom vissza erőszakkal, mondotta szemrehányó hangon a mester de meg fogja látni, hogy okosabb lett volna, ha nem erőlteti a dolgot. Némán megráztuk egymás kezét és elváltunk.

Barátom, én nem vagyok próféta s a Jeremiásokkal nem akarok versenyezni, de mondhatom neked, hogy az öreg Rockfeller nem tud annyi csokoládét csinálni, amennyivel ezt a leányt elveszik feleségül. Féltékeny vagy , mert Terka szíves hozzá. Derék, okos, kedves leány ez; nem közönséges eszü ... Éppen az a baja, a szerencsétlennek.

A szives olvasó ezt az expediciót bizonyára hősünk mámorával fogja magyarázni. Ebből a mámorból már alig volt valami; a reggeli levegő és a hosszas szendergés Vidovics Ferit majdnem teljesen kijózanították. Ellenben a leírt rendellenesség helyi szokás volt Berényben, kétségen kivül olyan helyi szokás, amelyet csak az előkelőségek gyakoroltak.

Végül Underhill úr köszönetet mondott önmaga és Gladwin asszony nevében a vendégeknek szives megjelenésükért és ekkor Percyre került a sor. Ez volt a legelső alkalom életében, mikor nagyobb hallgatóság előtt kellett beszélnie. Kezével az asztalra támaszkodott, szemét pedig az előtte levő virágcserépre szegezte és elmondta mondókáját.

JENŐ: De lovas katonát is! JÁNOS: Csókolsz kezet, te haszontalan lurkó! JENŐ: Azután ... Katica néni ... kocsit is ... lovat is? JENŐ: Ide a kezét! IDA: Katica szives lesz kissé elfordulni, hogy levethessed a szalonkabátot. KATICA: Kérem, én már ugy is távozni akarok. Haza kisérem.

Most tehát eljutott oda, a miért jött s a gyanútlan ügyvédet oly vallomásra bírta, hogy ő maga is csodálkozott saját ügyességén, de a legnagyobb egykedvűséggel mondta: Köszönöm a szíves meghivást, s barátommal együtt élni fogunk ajánlatával.

Sajnos, én ezt nem tehetem, mondá tréfásan Kardos. Nem is kívánjuk! viszonzá pajzánan a leány. Nos uram, hogy tetszik a szoba? Kiveszem, s holnap behordozkodom. Kinek adjam az előleget. Lesz kegyed szíves azt tőlem elfogadni? Anyám nincs itthon s ő fölhatalmazott arra.

Az már igaz, folytatta majdnem kárörömmel Obrenné s gyorsan a grófnéhoz fordult. Szives lesz magával vinni Dóziát, asszonyom. Mert, mint mondtam, itt nem maradhat. Valamennyi növendékem tudja ezt a szégyenletes esetet s helytelen példát merítenének belőle, ha Dózia csak egy nap is még az intézetben maradna.

Barátom, a ki meghalt, az nem eszik, a ki nem eszik, az nem éhes, a ki nem éhes, annak nem kell anticipatió. Ön meghalt: ergo önnek nem kell több előlegezés. Ugyan kérem, legyen szives hát legalább egyet azokból a hirlapokból ide adni, hogy legitimálhassam vele magamat a házigazdámnál, ha majd a házbért kéri, hogy én meghaltam. Tessék, akár kettő: de visszahozza, mert beköttetem.

Úgy ült ott a fűben, mint aki teljesen érzéketlen minden iránt, ami körülötte történik, vagy történni fog. Igaz viszont az is, hogy nem is volt mivel betakaróznia, mert rongyoska ruhái nem voltak sehol. Csak nem szaggatták össze ezeket a rongyokat azok a barmok? Kérlek, rebegte halkan légy szíves és hozd ide a ruháimat. Ott vannak a másik oldalon, az oszlop mellett.