United States or Indonesia ? Vote for the TOP Country of the Week !


Jakab megfogta kezét s lehajolt hozzá. Sem akkor, sem most nem álmodik, Dózia, ismétlem, a mit akkor tőlem hallott. Szeretem, szeretem, szeretem, a hogy csak oly szív szeretni képes, mely addig, mig önt láttam, soha sem nyilt meg a szerelemnek. Oh, Istenem! kiáltott föl a boldogságtól és kíntól reszketve Dózia, ha tudná, mit foglalnak e szavak magukban rám nézve.

Még most sem feledte el azt a haszontalan embert? Lehet az ilyent feledni? De hiszen őrültség volna, ha még mindig szeretné. Ki mondja, hogy szereti? Nem te mondtad, hogy nem tudja elfeledni? Nemcsak a szerelemnek van emlékező tehetsége, hanem a gyűlöletnek is. De hát érdemes ez az ember gyűlöletre? Érdemes-e másra, mint megvetésre? A leányok nem ítélnek mindig a mi szemünkkel.

A mit te most szemembe mondtál, a mit megvallottal, hogy ily kétséggel szívedben képes voltál egy évig nődnek nevezni s lelkedben engem, nődet, napról napra, újra meg újra megalázni, arczúl verni, ez oly megbántás, melyet egy önérzetes beszámíthat a féltékenységnek, megbocsáthat a szerelemnek, de nem viselhet el. Ha szívedbe tovább is ily kétségek élnek becsületemről, én nem maradhatok nőd.

Mindezt Dózia tette volna? kérdé hitetlenül Esztheyné, ki minderről még semmit sem hallott s nem is hitte, csak az döbbentette meg, mit neki Klára Oroszlay és Dózia összeköttetéséről beszélt, mert ő azt eddig ártatlan szerelemnek gondolta, mi inkább csak ábrándozáson alapul, s úgy fog elmulni, a hogy jött.

Az oly szív, mint az övé, csak egyszer szeret, de abba az érzésbe fölolvad s beletemeti egész élete boldogságát. Azt az idő mutatta volna meg. És én, ki osztatlan szivet kivántam volna, sohasem fogadnék el oly érzelmeket, mik egy volt szerelemnek maradványai. Vegye ő nőül Dóziát, ez már így volt elhatározva. A sors vezette őket össze a társadalom két végéről.

A Nap Szava

hallgatagság

Mások Keresik