United States or Brunei ? Vote for the TOP Country of the Week !
Álljon csak hívő, keresztény lélekkel a sötét napok nyomasztó kisértései, az élet árnyékporoszlói elé és Krisztusra gondolva mondja: Én vagyok! Arcra fognak borulni s ha elfogják is, ha halálra viszik is az örökélet napját nem zárhatják el lelkiszeme hivő sóvárgása elől. L'art pour I'art. Sok üde kedvesség van írásában.
Ez, s még idegenek előtt mondva, Piócza Kristóf türelmének is sok vala, szólni akart, és bátran szólani, s ki tudja bajnoki elszánásában, miket nem vala véghezviendő, legalább is ütközet támadott volna az új házasok között, ha az egyházfi ujságkívánása mennykőhárítóként nem vezette volna más tárgyra figyelmüket, ugyanis így kezde a tisztelt férfi beszélni: Én ma kora reggeltől a sekrestyében voltam, tehát semmi ujságot sem hallhattam, mondják meg kegyelmetek, mi híreket hallani tegnap óta a tatárokról.
Ezek a nyálcsöppök olyan aprók, hogy alig látni őket, de a betegség csirái is olyan kicsinyek, hogy még a láthatatlan kis csöppöcskékben is ezrével lehetnek. A beteg zsebkendőjére, vánkosára, ingére, takarójára biztosan igen sok ilyen apró nyálcsöpp kerül, de jut belőle az ágy fájára, a beteg evőeszközére, tányérjára, poharára, még a padlóra is.
Különben egészen jól elvégezte a dolgát a sok üzleti könyv között, a melyeket mintha egytől-egyig hozzámértek volna; dolgozott három ember helyett. A fiatal Glubovitz különben alul tejüveget vágatott az iroda falába s ilyenformán a vásárló nagy uri közönség szemét se zavarta a nagy falusi zsidó, a mint neki dülve a könyveknek, széles háta kifeszült a zsiros, kopott barna kabátból.
És bár Cipriáni száz mentséget is tudott rá, hogy tulajdonképpen miért nem szabdalta össze szeretett cimboráját, a rideg valóság az volt, hogy a katona megsebesült, a civil pedig ép bőrrel menekült az élethalál-harcból. Tudod magyarázta Vidovicsnak sok szeretettel mikor a reuma bele áll a karomba, használhatatlan fickó vagyok, arra se érdemes, hogy pofon vágjanak.
A parancsnokság informálva volt már a nép hangulatáról s megijesztette a sok csákóval, puskával. A parasztok a réten csoportosultak s csak messziről látták a fellobogózott kocsisort s a lokomotiv kéményére akasztott óriás koszorut, amelyről két felől széles szalag uszott a levegőben.
Nem mindén apró ravaszkodás nélkül bolyongott egy kicsit a veteményesben, hogy éppoly látszatával a céltalanságnak, húzódjék onnan a gyümölcsös felé, ahol már javában érett a temérdek remek kajszi barack. Kicsattanó sárgapiros arcuk ezrével mosolygott a sok sok barackfáról.
Szabályos négyszögben fölállottak, minden kettő közé egy-egy katona jutott feltüzött bajonettel s kivül a kvadráton sok zsandár sétált. Ezek kiabáltak is és ha a nagy hang se használt, szidták az Istent és visszalökdöstek egy pár asszonyt, aki okvetlenül be akart rontani a fáklyások közé, mivelhogy kereste az urát, vagy a gyermekét, a kiről nem tudta, hogy él-e, hal-e?
Vége volt a templomnak s nagyon halk, a levegőn átszüremlett hangokban valami olyast lehetett hallani a templomi énekből, hogy: téged Isten dicsérünk... Ketten, hárman, szépen egymás mellett fölfelé jöttek az emberek, aztán meg a lányok, asszonyok, tiszta, szép ünneplőben s a sok hivő ember mögött még lenn a meredékes utcza végén látszott a kicsi nagyságos asszony a cselédekkel, a mint hazafelé tipeg.
12¼-kor egy panaszos embert kikergettem, a ki azt merte allegálni, hogy ő már három órája várakozik rám. 12½-ig három lat keserü sót kavargattam el egy pohár vizben, a mit a haemorhoisom végett kell innom. A sok munka megöli az embert. 12¾-ig négy iv papirost pontosan körülnyirtam. 1 órakor megérkezett az igazgató, annak segitettem a felső kabátját levetni.