United States or Austria ? Vote for the TOP Country of the Week !
Egy csinos lakásra, hol anyja esténkint lámpa világa mellett dolgozott, gyermeke ruháit igazgatva. Mintha rémlenek előttem valami, rebegte Dózia szemeit a levegőbe függesztve, s arczán látszott, hogy emlékező tehetségével küzd, a régen multba akarván tekinteni. Honnét tudja ön mindezeket? kérdé nagyfokú ijedtséggel és nyugtalansággal Klára.
No ez bizonyosan adó irányában nyújtja panaszát. De nem úgy van, legalább nem egészen úgy. Nem az adófizetés iránti megintést adja elő, hanem egy más cédulát, amely a katonai ügyosztályba invitál. Uram Isten, mit akarhatnak az emberrel a katonai ügyosztályban? Fiatal legényemberek számára csinált hivatal ez, ami alól már régen kinőttünk.
Regina vígasztalt és bátorított. Olyan szívhez szóló, kedves igyekezettel cselekedte szegény, hogy nem volt lelkem hangosan is kimondani azt a keserűséget, mely torkomat fojtogatta. Amikor egy hét múlva megérkeztem Reginával régen elhagyott erdészházamba, volt egy naiv örömem is.
A szó lassú, mert némelyik már régen jár a vizeken s hirtelen nem emlékezik minden eseményre, amely az ő járáskelése alatt előfordult. Tán ötöt vagy hatot húztam ki véli elgondolkozva egy alacsony, öreges ember. Abból volt tán három halott, a többi eleven... de alighanem több volt az eleven, mint három... Az első még a hatvanas évekbe volt, mert hetvenben házasodtam...
Esküdjél meg, hogy ez lesz utolsó erőszakosságod. Esküszöm akármire. És hogy nem udvarolsz többet annak a másiknak. Esküszöm esküszöm; de mit érdekel ez téged, ha úgy sem szeretsz? És arra, hogy szeretni fogod Editet. Arra már régen megesküdtem. Szépen megtartottad. Amennyire csak ő maga megbírta tarttatni velem. Mire eskesselek még?... hogy igazán békét hagysz azután.
Valahol messze egy róka vakogott; bent a sűrüségben bakőz riasztott; megijedhetett valamitől. Az öreg gátőr régen aludt a vackán, amikor a leánya még folyvást a csillagjárást leste. Másnap azután egész nap sem mozdult el hazulról. Az erdész urat várta titokban. Az bizony meg is jött, sőt jóval korábban, mint rendesen. Azon kezdte, hogy megszidta Esztert, hogy hol csavarog mindig.
Már látom el kell hivatni az erdész urat, hogy itt rend legyen egyszer; hogy meg ne egyen bennünket a farkas. Ha én az úrfi volnék, már régen széthánytam volna ezt az egész tanyát; a farakásokat, ni, ott az istálló mögött; bizonyosan abban bújkál a nyest, vagy mi a csuda. De persze, sok a dolgunk, minduntalan meg kell tömni a pipát úgy e?
A mitől félt, hogy Hermance grófné megtudja a régen mult, de általa nagy titokban tartott történetet, szépen elsímult s így bár gondolt olykor arra a különös véletlenre, mely felesége szemében föltárta Pármai Elizzel való összeköttetését, sohasem merte tőle megkérdezni, hogy és mi módon jutott ahhoz a titokhoz, sőt a gyermekekhez, mely élő vád és tanu volt arra, mi azt hitte, hogy végzetessé lehetne házasságukra nézve.
Az én véleményemen semmit se változtat az, a mit a világ beszél, de hát a tisztikar. A mikor önről volt szó, ő nagysága is szóba került. Anyám... Igen, azután ez is mondott valamit, az is... Hogy régen igy volt, meg ugy volt. Ő nagyságáról sokat mesélnek itt is, ott is, kényes dolgot. Szóval, nem lehet, nem lehet...
Úgyis már régen meg kellett volna tennünk a köteles látogatásokat, de biz én nem nagyon törtem magamat a derék pletykázó szomszédok után, sokkal jobb volt nekem itt, egyedül, a te oldalodon. És most miért kívánkozol az emberek közé? kérdé Sándor. Nehéz fejed van ma, öregem, mondá Klára mosolyogva és megkopogtatta újjával Sándor homlokát.
A Nap Szava
Mások Keresik