United States or Saint Barthélemy ? Vote for the TOP Country of the Week !
A német ruhákat, kalapokat tüzbe hányták, s még az asszonyok is alsó ruháikra felül dolmányt s mentét öltöttek, fejökre kócsagtollas csákót, vagy kalpagot tüztek, a mint őket egy akkori költő leírja: „Alól szoknya, felül csákó, mente, dolmány, Azt gondolnád fiu, nézzed: egy szép leány!“
Minden kaftán hosszú. Bánom is én! Olyan hosszú, mint ez a tied. Erre a makacskodásra már nem is válaszoltam. Elészedtem a vizes ruhákat és sorjában kiterítettem valamennyit a napra. Száradjanak. Regina figyelemmel kísérte a manipulációt, de nem szólt közbe. Csak akkor szólalt meg, amikor észrevette, hogy nagykendőjét véletlenségből viszájára fordítva terítettem ki.
Maga kötötte meg nyakkendőjét, megigazgatta haját, szakáját, maga rendelte meg számára a ruhákat, kiigazította nyers kifejezéseit s betapasztotta száját kezével, ha egy kis káromkodás szaladt ki rajta.
Később meglátta a hölgy, hogy Jung Kálmán még ugyanazon a szennyes lepedőn fekszik, mint négy nappal azelőtt. Akkor odament Zelma nénihez, aki ruhákat akasztott száradni fent a keritésre, ahová délután legjobban sütött a nap és a keritésnek gyantaszaga volt. Zelma néni kérdezte miért nem húzták át Kálmán ágyát avval, amit hoztam. És miért nem adják neki azt a paplant?
A Nap Szava
Mások Keresik