United States or Serbia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ujra fölállott várta, a mig odaérnek, hogy keresztülgázolnak majd ezen a semmin, valami rongy parasztnak az összelopkodott korlátján... egy pillanatig azt is látta, hogyan buknak egymásra a kocsi előtt a lovak s aztán ő is beesett közéjük.
Cipője, harisnyája egy rongy és ugyanolyan volt szoknyája is. Akkora cafatok lógtak le róla, mint a tenyerem. Hol az Isten csodájába csavaroghatott ez, hogy ennyire megtépődött? Mert látnivaló volt, hogy bokrok, meg tüskék tépték össze rajta ily csunyán a ruhát.
Pénzre pedig szükségem van, nincs hát egyéb hátra, mint hogy te adj. Ez csak világos. Világos, világos, mondá Atlasz úr, fejét vakarva, csak az nem világos, mire kell neked annyi pénz, mikor nincs semmi adósságod? Miből éljek, ha nincs pénzem? Hát a fizetésed? Az a rongy? kiáltott Manó fitymálva. Hiszen ez még szivarra sem elég. Drága szivarokat szoktál szívni, mondá Atlasz úr.
Kimondom előtted, hogy azt a nőt, kire gondolsz, soha sem veszem el; kimondom előtted, hogy úgy maradok, a mint vagyok, hogy nőmtől nem akarok elválni, és mindenkivel, a ki még jobban el akar tőle szakítani, úgy teszek, mint most ezzel a rongy papírral, mely el akarta őt szakítani még nevemtől is. Ezzel ketté tépte a kezében tartott váló-keresetet és a földre dobta.
Nem a szegény uri kisasszony forrott benne, hanem a lány, az örök lány, a minden lány, a kit szabad szóval akár összetörni, de nem szabad észre se venni. És szép volt, máskor talán nem is annyira, mint most. Magas, szálas, merész nézésű s azért mély szemű, kopott, de majdnem kihivó büszkeség volt benne, ami néha kivirul a rongyból, ha arravaló a rongy, szép asszonyforma leány, aki urnak termett.
A Nap Szava
Mások Keresik