United States or Moldova ? Vote for the TOP Country of the Week !
Azután visszafordul: No, hát gyujtson rá az ur ebből a dohányból, nincs ám ez megfinyánczolva. Köszönöm, nem gyujtok rá, nem szoktam dohányozni. De már ezt nem türhette az atyafi, hanem haragos ránczokba szedve szemöldökét, visszafelel félvállról: Se nem iszik, se nem dohányzik? Ugyan hogy tudott felnövekedni ilyen barom módra? Német Berczi szemüvege.
A drágaság nagy, a gyerekek nőnek, mindig több és több kell s mindig több és több szükségünk van az én szegény uramnak az erejére. Ebben a dologban jöttem... A férfi nagyot nézett. Ebben? Én ilyen irányban nem igen lehetek segitségére... Az asszony naiv, nagy bizalommal nézett rá. Dehogy nem! Sőt ebből az esetből kifolyólag segithet másokon is. Ilyenforma asszonyokon, a milyen én vagyok.
Visszaemlékeztem, hogy ebben a filagóriában egy rongyos díványt is láttam a sarokban valahol, ha ugyan ez a lefityegő bőrrongyokkal szomorkodó ócskaság díványnak volt nevezhető. Elindultam, hogy kitapogassam, merre van. Rá is akadtam, Regina azonban rámszólt: Csak nem akarsz azon a piszkos díványon aludni? Én? Nem rólam van szó...
Én mindent megteszek, a mivel megmenthetem ezt a szegény leánykát a társadalomnak, mert nélkülem, ki tudja, mi várna rá egyedül elhagyatva... De azt remélem, hogy az, ki fejünk fölött van, s látja a hibát, bűnt és érdemet, meg fogja jutalmazni leányomban tettemet, s őt boldoggá teszi...
Azt hiszem, egy órát pihenhetünk, uraim. Az őrnagy egy kérdést kockáztatott. Ezredes ur, a tiszthelyetteseket most állítsam elő? Brauneck csodálkozva nézett rá, mintha nem tudná, miről beszél.
Huszár-atakk: vagy-vagy. Megostromlom a várat s ha a roham sikerül, dobpergés mellett vonulok be. Ha nem sikerül: rükverc, tisztelegj! Katona vagyok. Szamár vagy. Ugy-e, erre nem tudsz felelni? Azt felelem rá, hogy ha akarsz még egy ötvenes partit, nem bánom. Jól van. De for-ok nélkül. Ezt meg fogom nyerni. Úgy látszik, tűzbe jöttél. Igaz, még egyet.
Azt is tudom, hogy az adósságot ki kell fizetni. Eddig is mindig kifizettem. Azaz, hogy én fizettem ki. No hát, épen ezt akarom kikerülni. Az én adósságaimat senki se fizesse ki kegyelemből, melyért kunyorálni kell és zsebre rakni egy porczió szidást. Független akarok lenni, jogom van rá, régóta nagykorú vagyok. Attól pedig ne félj, hogy elverem a vagyonomat.
Morelli kapitány úr hangja ez? Rá sem lehetett ismerni... Mintha egy dühös vércse vijjongott volna. Éljen a kapitány úr! ordították a fiúk. Éljen a magyar becsilet és gurázs! rikoltotta magasra emelt revolverét megforgatva az öreg úr also csak nyugalom, fiaim, nur Ruhe, und Vorsicht... und elevigyazatosság!
Jobbára csak leste a vendéget, jön e valamerről; pipázott aközben és nézte az asszonyt, félszemmel; rá rásandított s gyönyörködött benne, úgy, hogy az ne is vegye észre. Az asszony volt a vén csárdás jobb keze mindenben, sőt néha a bal is, meg akár mind a két lába is.
A szerkesztőségben pedig folyvást annyi volt a dolog, hogy Hadady napról-napra későn került haza. Most már rendszeresen találkozott Judittal; ha lehetett, kétszer is naponkint: amikor ment és amikor jött. Egy félreeső csöndes utcán vártak egymásra. Amikor a Hadady száján először kiszaladt ez a szó: te! Judit megrezzent s ijedten szólott rá: hallgass! nem szabad minekünk egymással így beszélnünk.
A Nap Szava
Mások Keresik