United States or Cook Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Jön az utolsó pont, utalás a mai ezredparancs idevágó rendelkezésére, amely szerint a parádéhoz tizenegyedik század vonul ki. A parancs utal a szolgálati szabályzatra, amelynek fölsorolt szakaszai pontosan előírják az itt követendő eljárást...
Lassanként észre kellett vennem, hogy ez a pont ennél az egyébként felette igénytelen teremtésnél is épen oly érzékeny és könnyen sebezhető volt, mint bármely más nőnél csak jobban tudta titkolni, mint más és azzal iparkodott elejét venni a feléje röppenthető gúnynak, hogy önmaga is elég ügyesen gúnyolódott maga fölött.
Fog fizetni évenként tizenkét ezer forintot, s a kastélyt és a parkot meghagyja magoknak, hogyha nyáron haza jönnek, legyen hol játszani az én grófi unokáimnak. Haza jövünk? Nyáron? Hát máskor hol leszünk? Ez a harmadik pont. Most vannak a képviselő-választások. Ebben a kerületben magát fogják fölléptetni. Már adtam be offertet a vezérlő uraságoknak és acceptálták.
Parancsoljon velem, gróf úr. Azt hiszem, a rámbízottaknak kellően megfeleltem. Még pedig fényesen! viszonzá elismeréssel hangjában a gróf. Azonban egyre nem tudott fölvilágosítást adni, hogy hol van jelenleg az a fiatal leány, kinek keresése kiindulási pont volt mindarra, a mi azóta történt, s most még azt szeretném tudni, mi történt vele s miként lehetséges nekem őt mielőbb föltalálni?
Ebben a pillanatban észrevettem, hogy a mi örökké elegáns és finom Schultz hadnagyunk áll közelemben és gukkerezi a mindegyre sűrűbben mutatkozó különös villámokat. Nyírfám volt itt a legmagasabban fekvő pont, azért jött ide. Rövid vártatva levette szemeiről a látcsövet, betolta tokjába és hozzám fordult. Tudja, hogy mi az? Azt hiszem válaszoltam gondolomra hogy shrapnel.
Ez eszmékkel tépelődve ment a Ferencziek-terére, hol rendes bérkocsiját, a 172. számú fogatot akarta fölkeresni. Ez volt az első kiindulási pont, melyet meg szándékozott ragadni s bár az ifjú Esztheytől tudta, hogy a kocsis annak megtagadta a fölvilágosítást az éjjeli hölgyre nézve, remélte, hogy ő szerencsésebb lesz és sikerül tőle egyet-mást megtudni.
Egyik lovától a másikhoz szaladgált, simogatta őket, némelyikkel beszélgetni kezdett. Hogy vagy? Jó volt a zab, a széna? Nézze, a szeme beszél, hát nézze! Itt ez a csillogó pont az öröm, itt a másiknál a sötétes folt, ez a kis elhomályosodás éppen a pillák alatt, az a bánat. Valami baja van. No mi az, mért sirsz? Hallja, a másik hogy kaczag. Mennyire szeretnek.
Lassankint telni kezd az idő. Vasárnap délben pont tizenkét órakor az ezerszáz ember, amennyiből a vének csapatja áll, rettenetes hurrázásban tör ki. Azt lehetne hinni, hogy barakforradalom van, azért e szörnyű csatakiáltás. Pedig nem. Csak annyi történt, hogy épen elérkezett az idő fele. Eddig befelé mentünk az időbe, ezentúl kifelé megyünk. Nagy öröm ez nagyon. Még csak egy-két nap.
A Nap Szava