United States or North Macedonia ? Vote for the TOP Country of the Week !
Eddig nem is mutatkozhatott meg hogy észrevegyed. És ha el kell egymástól válnunk, sohasem fogod megtudni, hogy az a szegény kis csúnya teremtés, akit nyomorúságában megsegítettél voltaképen mit ért? Úgy fogok élni emlékezetedben mint egy furcsaság, aki egy darabig szemed előtt volt, azután nyom nélkül megint eltűnt.
Nyolc óra felé Schultz hadnagy úr járta végig mégegyszer a frontot. Finom, sápadt arca változatlanul egyforma maradt. Semmi változást nem vettem rajta észre. Talán ő volt az egész divizióban az egyetlen fiatalember, aki fölött nyom nélkül viharzott el a háború eddigi összes nyomorúsága, öröme, szennye és dicsősége. Minden nap gondosan megborotválkozott. Ebben körülbelül minden benne van.
De az Istenért mondja titoknoka, mit csinál méltóságod? hiszen ezen embert megcsalják, nem ismervén az arany értékét, azt adnak neki érette, a mit akarnak. Igaz, igaz, válaszolja hirtelen, benyul másik zsebébe s egy tallért nyom a koldus markába.
Most, miután látta nagy szépségét, megitélheti, hogy mily veszedelmeknek lehet kitéve, s hogy ő nem az a leány, ki nyom nélkül eltünjék a nagy tömegben. Azt én is hiszem! Azonban miért kellene megváltozni helyzetének.
Azt tapasztaltam, hogy bonyolódott ügyről soha sem jó beszélni, mert annak magától kell kiforrni agyunkban, s idegen vélemények hallása rendesen kuszáltabbá teszi azt. Hát ne szóljunk róla. Azonban azért jöttem, hogy megkérdezzem: nem hallott-e valamit a Genfben volt hölgyekről, kik már nincsenek ott. Eltüntek onnét, mint a lehelet, nyom nélkül. Valóban? Az különben előre látható volt.
De életmódod természetlen... Járatlan utakon jársz és eltévelyedel. Hol van az megírva, hogy útjaim járatlanok? Szerintem az a helyes nyom, melyet hajlamaimnál fogva követek. Meg kellene nősülnöd! Állásodban az kötelességed volna. Félek boldogtalanná tenni egy fiatal teremtést, ki hozzád hasonlóan gondolkoznék. Mily hévvel véded álláspontodat, kiáltott föl rossz kedvvel Enyingi.
Vasárnap délután lévén, a tejfelesképű szónokot hallgatja is vagy kétszáz ember a vásárpiacon. Ha valamely élelmes vándorkereskedő fehér cserkesz sipkát nyom a fejébe, hozzá piros színű bundát ölt nyárderékon s mint »muszka« árulja a világ legjobb kaszakövét, amely »a szibériai bányákban találtatódik«, annak is van ekkora hallgatása.
De mondom, csekélység: ha jól emlékszem, alig tesz negyven vagy ötvenezer forintot. Jaj nekem! bizonyosan inkább ötvenezer lesz, mint negyven, sóhajtott Atlasz úr. Harmadéve is annyit fizettem érted. De akkor könnyebb volt; most rossz évek járnak, a termés gyönge, az árak alacsonyak, az amerikai concurrentia agyon nyom. És most egyszerre fizessek ki ötvenezer forintot!
Mintha a fejemlágyára hordták volna azt a sok téglát, amiből fölépítik ezt a négyemeletes polgári kaszárnyát, ugy nyom a nagy lárma, s elkedvetlenít ez az elhízott, aranylánczos ur a kopott kocsijával s a lovával, a mely olyan fekete, mintha valami temetkezési társulat szolgálatában állott volna eddig.
A Nap Szava
Mások Keresik