United States or Mayotte ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ne remegj édes Kristófom! korántsem bánnak velem oly kegyetlenül a tatárok, mint képzeltük; Jeszid Murza derék ember, és épen nem kutyafejű; igazad volt édes férjem, midőn ezen buta állítást tagadtad; én csak az elhagyott édeseimet siratom és tégedet, mert talán nincs oly jó dolgod, mint nekem.
Bizonyos abban, hogy nincs az ajtónál senki? kérdé az tőle kipirult arczczal, mert a bor oly erős volt, mit ivott, hogy az rögtön fejébe kergette minden vérét. Szemeimmel láttam. Nos hát felelek kérdésére, mondá halkan, ha megigéri, hogy senkinek sem szól arról, a mit mondok. Becsületszavamra igérem.
Ez lehetetlen! Lamberth Klára itt van házamban, nem mint növendék, mert már húsz éves, de gyámja kért, hogy pár hónapig itt maradhasson, mialatt társalkodónőt szerez neki, s birtokára küldi, mert gazdag árva leány, nincs senkije... De az nem nyujthatott Dóziának segédkezet a távozásra. Nem, azt nem hiszem. És még is úgy kell lenni. Dózia ugyanezeket beszélte róla, de vezetéknevét nem mondta meg.
A vízhiány kényszerítette az elrejtőzködött, bizalmatlan lakosságot, hogy megkezdje újra a mindennapi forgalmat. A városnak nincs vízvezetéke, néhány kút látja el vizszükségletét. A legjobb és legbőségesebb vizet pedig az a kút szolgáltatta, amely a mi tartalékállomásunk közelében volt. Két öreg, töpörödött olaszt küldtek ide a kúthoz, hogy kikémleljék a helyzetet.
Dehogy is van így, dehogy! mondotta újra fel-feltörő hangos nevetéssel, miközben felbomlott vörös haját ismét helyes kontyocskába iparkodott csavarni fején, ez a művelet a rakoncátlan hajjal azonban csak fölötte hiányosan sikerült kócos maradt biz az továbbra is, legkivált pedig azért nincs így, mert nem maradhatok ebben a melegben mindig köpenyegben. Ha pedig nincs rajtam, akkor kész a maskara.
Nincs miért kíméljelek. Az sem szorul kíméletre, amit tettem? Nem tettél semmi rosszat. Valami butaságot... Nem csináltál semmi butaságot. Hiába... nem emlékszem rázogatta vörös fejét a leány, anélkül, hogy gyanakvó tekintetét levette volna rólam. Mindenáron keresztül szeretett volna látni rajtam, hogy kiderítse az igazságot, csakhogy ez merőben haszontalan fáradság volt.
Ugy általában tudniillik... Én istenem, az, hogy az ember küzd a mindennapi kenyérért, nem ok még arra, hogy hátat fordítson a tisztességnek. Rosszul érzem magam itt. Nincs bennem semmi abból a czinizmusból, a hogy itt felfogják az igazmondást, meg egyéb kellemetlenséget, a mivel az embernek meggyülik néha a baja. Az lenne a természetes, ha be se tenném ide a lábamat.
Te, a ki soha se csaltál meg senkit s a kit ő tönkretett. Dehogy. Várd meg, a mig megalázkodik, s akkor rugd fel. Hát nincs a férfiban egy csepp becsület se? Még a becsületesben sincs? Elfogy a pár forintunk, fiam, s aztán mit csinálunk? Valahova csak be kell hogy jussak. Az asszony már nem beszélt többet, csak erősen lihegett és a szemei szikráztak.
Előkeresi egyik zsebéből a tűzkőt, meg a taplót. 12-ik percz. A másik zsebéből meg az aczélt. 13-ik percz. Elkezd csiholni. 14-ik percz. Rá üt a körmére. 15-ik percz. Ekkor megforditja a kohát, a hol még nincs elkopva. 16-ik percz. Tovább csihol. 17-ik percz. Csóválja a fejét, hogy a tapló nem akar meggyulni. 18-ik percz. Mégis csak kiüt valahogy. 19-ik percz.
Lullus Raymundus átdobta magát az erkély korlátján s letérdelt előtte: Bocsáss meg, Ambrosia, de el kellett jönnöm. Ambrosia hátralépett s karjait védőleg terjesztette maga elé. Ne húzódj el tőlem, folytatta Raymundus, akinek szavai egyszerre fölszabadult áradatban ömlöttek, az a szerelem, amely engem idehajtott, tiszta és szent, amilyen te vagy, nincs rajta a föld szennyéből semmi.