United States or Malawi ? Vote for the TOP Country of the Week !


Hogy mer így beszélni velem. A kapitány vagyok. Hát aztán? dünnyögte amaz. Neköm nem parancsol! Megyei embör vagyok én, nem városi embör! Neköm nem parancsol sömmiféle városi kapitány! Neköm csak a járási szolgabíró úr parancsol! S újból neki áll, hogy legyűri a szónokot a padról s majd ő beszél a népnek. Hogy ne hallgassa ezt a sok léhűtőt.

Még koporsóba is én töttem, mert a konstábler rabokkal gyütt érte, az a sok rab közül egy se merte mögfogni, attul féltek, hogy mögharapja űket. No aztán ezért öt forint jár, úgy-e? Annyi. No az én öt pöngőm még ma is csak gyün, pedig ennek mán két esztendeje. Megint más szól a beszédbe: Hát pedig Pestön kifizetik. Neköm is kifizették.

Ha én haragszok magára, neköm se szabad a sütétbe a háta mögé óvakodni, hanem kétször jól pofon vágom, oszt akkor előtte állok, tudja, ki az ellensége; törjön le vagy csináljon velem, amit bír... Már ez legföljebb gorombaság, de nem gyávaság... Nono. Lassú sétába kezdett a szerencsétlenség-érte ember.

De csakhamar gyanúsan teszi hozzá és végignézi a korcsmárost: Ha ugyan mondja ha ugyan gazt nem vetött valaki. A bormérő fölpattan: Tán engöm gondol kend? János nyujtogatja a nyakát és a fejét csóválja: Hát mondja hát... A korcsmáros mérgesen rántja elő a zsebéből a maga gyufatartóját. Hát mit gondol kend? kiáltja. Hogy neköm a kend masinatartója köll? Hisz ehun az enyim. Kénai ezüst.