United States or Italy ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ez nem megy minden zaj nélkül, a kutyák fölébrednek s igen nagy ugatásokat követnek el. Végül János a házuk elé ér és kocog az ablakon, előbb halkan, azután erősebben. Ki az? kiáltja a sötét szobából a fölriadt asszony. Én! feleli János önérzettel. Hejnye, kutya akasztófára való betyárja! kiabál az asszony, hát ilyenkor gyüsz haza? Ne félj, ide be nem töszöd a lábad.
Róla nem itélhetsz... Ő egész héten dolgozik, s ide pihenni jön és a szabad levegőt kivánja élvezni... De különben, mint mondtam, tehetsz, a mit jónak látsz, csak azután ne okozz minket, kik megtettünk érted mindent, hogy a grófné föl ne találjon.
Ezeket az én századom kapitánya vette gondjaiba s visszaküldte őket a front mögé saját hadtápvonalainkra, ahol bizonyára gondoskodtak elhelyezésükről. Regina bólintott. Tudom, dunnyogta vállat vonva, láttam, amikor a néni elbújt. Szerencséje, hogy nem akadtak rá, de nekem ne legyen hozzá szerencsém ebben az életben. Nem akarom látni az öreg nénit... Ő sem ugrana ki bőréből örömében, ha látna.
S mikor az inas marhahust hozott, makarónival körülrakva, az inast igen nagy félelmek közt szólitá: Ide ne hozzon kigyelmed nekem valami kigyót vagy békát, mert én itt ezen helyen szörnyet halok ám. Ej, nagytiszteletü ur, mond a grófné, hiszen nem kigyó ez, hanem tészta.
Legalább kilehet takarítani már a szobát. Igazán kiáltott fel a szobaúr az enyimet is, Zelma néni. Én is idekint fogok dolgozni. Ki lehet hozni a Kálmán ágyát is, folytatta Novoszádné. Mért ne legyen szegény még egy kicsit jó levegőn. Hát nem igaz? Igy beszéltek. Aztán a szép fiatal házaspár elköszönt. Eddig is csak ugy szótlanul álltak, vállal összetámaszkodva. Zelma néni is fölállt a sámliról.
És Klára... Mi történt vele? kérdé visszatartott lélekzettel. Róla nem tudok semmit. Most azonban vegyen kalapot és köpönyeget s jőjjön velem; legyen vége a habozásnak. Jól öltözködjék föl, mert hideg van. Hogy lépjek a grófnő elébe, ki bizonynyal megvet engem? Ne aggódjék azon. Én felelek mindarról, mondá erélylyel Veronika. Vegyen búcsút a fejedelemnőtől, s menjünk e szomorú helyről mielőbb!
Szállj le a hintóból és menj föl édes anyádhoz, a ki ott sír és integet az ablakban. Uram ne hagyj el! új fejkötő van a fején, én addig dolgom után nézek és estére majd tanácskozunk a legfőbb bajról, Sándor szerencsétlen szerelméről. Késő estig aztán nem törődtek semmi kellemetlen dologgal, hanem élvezték a viszontlátás örömét.
Ha a gyermek kicsi és nem lehet neki megtiltani a vakaródzást, akkor vagy az ótvaros részt kell tiszta ruhával bekötni, hogy ne nyúlhasson hozzá, vagy pedig a kezefejét kell bekötni tiszta zsebkendőbe, hogy ne karmolhassa az arcát. Igy egy pár nap alatt magától leesik a sebről a var és ha a helyére még egy pár napig vigyáznak, akkor nem is nő többet.
De várjék kend csak biztatja János majd összevágom egy kis szoldával. Szódával még különb. Nagyon jó vágása van neki. Hejnye, hejnye. No. Csakugyan. A szél hordja el a haját. Miféle dolgok történnek! Hát... kezd a beszédbe az öreg. Hát vág a szóba János, nagyot ütve jobb kezével a levegőre tudom, ne is mondja kend... Mind ilyen az... kenddel is így csinált a felesége fiatalabb korába.
A leány inkább csak éppen hogy köszönt s ugy nézett végig a vendégen, mintha idegenkednék tőle kissé. A nélkül, hogy ismerné, csak éppen mert olyan a kedve, hogy ne lássa szívesen. A vendég is hamar végzett vele. Gyorsan, a nélkül, hogy jóformán rápillantott volna, meghajolt előtte egy kicsit s azután az öreggel tárgyalt. Hosszan magyarázta neki a leveleket.
A Nap Szava
Mások Keresik