United States or Austria ? Vote for the TOP Country of the Week !
Jaj, uram Isten: mind cserepes lesz a föld, elszárad a vetés, csak már megállna ez a szél. Már megint minden kifagy, a mi kikelt? csak már bemelegednék ujra. Jaj, minden kiszárad, hernyó, sáska elhatalmasodik, de jó volna egy kis friss zivatar. Végünk van, mind megdül a gabona, beiszapul a rét! állandó idő kellene már. Egyik nap olyan, mint a másik; mind összeszorul a buza szeme.
Különben pedig szinte félelmes csend volt; még a szellő sem libbent, hogy attól a bozót sugdoshatott volna. A forrón tűző nap úgy elbágyasztott eközben, hogy a szemem lassankint le leragadt; elbóbiskoltam a how dahban. Arra riadtam fel, hogy mintha az egész jungle égne, olyan ropogás pattogás verte föl az imént még mélységes csendet. Ismertem már ezt a különös zajt. Tudtam mi okozza.
Így folyt a munka egész éjjel és az egész következő nap, mialatt a haramiák és új szövetségeseik csak egymást felváltva pihentek és aludtak.
Ma itt van, de együtt voltunk pár nap előtt falun. Képzelje, grófné, Jakab, ki uradalmak ura, egy kis birtokot vásárolt. Jakab birtokot vett? kiáltott föl meglepetten Eszthey. Minek és hol?
Egymás után törnek felszinre a tulipán, a jácint, a tavasz ez ékes virágai. Korai ébredésüket hagymájuknak köszönhetik, mely még a megelőző esztendőből hozta magával a kifesléshez szükséges anyagokat. A Nap hevének növekedtével az ibolyák bánatos színétől, a boglárkák sárga szirmaitól megélénkül a bokrok alja is. A fűzfa, nyárfa és mogyoró barkáikkal jelzik új életre keltüket.
Lenn a csurgóról jöve, parasztleányok mentek végig az utczán és dudorásztak majdnem magukban. Az ég megnépesült, a nyugaton, a fákon átszürve fényét, elindult utjára a hold és innen-onnan mindenünnen előjöttek a csillagok. Fehér, hullámos felleg takarta el néhol a kék végtelenséget s a forró nap után mintha föllélegzettek volna a mezők, kertek, friss illatot hozott magával a levegő.
Tudniillik az előtte fölhalmozott sültek és más étkek háromszoros sánczolása, melyen által a sorsnak semmi csapásai, semmi bú és szomorúság sem hathattak. Szodoray alig várhatá az ebéd végét, mely a régi szokás szerint épen délkor tartatott, s az egész délutánt készületekkel tölté el, két vagy három nap mulva elutazni szándékozván.
A gyerekek feljöttek az órával, Miklós még egy ideig maradt, aztán távozott »kezét csókolom«-mal. Meg is csókolta. A dolog oly egyszerű. Miklós csak itt, a nagy városban volt kevés ember. Oh, lent a falvakban, a házakban a fatemplomok mellett, már az egészen más. Az előzetes ügyek elvégzése után két heti szabadságot kért, elutaztak s öt nap múlva visszajöttek s rendben volt a dolog.
Ezért tűnt el a virágpompa éjszakára és csak a reggeli nap életrekeltő melege ébreszti fel újra. Ámde nem minden növény csukja és nyitja egyidőben a virágait, úgy hogy ebből a váltakozásból egész »virágórát« lehetett összeállítani. Aki értett hozzá, megfigyelte és foglalkozott vele, pontosan meg tudta állapítani belőle az időt.
Keresni kezdé: hol hatolnak be a nap hirtelen el-eltünő, majd megint előtámadó sugarai? És csakhamar felfedezé az eddig észre nem vett és mindenféle lommal telerakott kis ablakot. Odatámasztotta a kézi hágcsót és nagynehezen kinyitotta a portól és pókhálótól megvakult ablakfiókot. Egy rozmaring- és levendulabokroktól illatozó kertet látott maga előtt.
A Nap Szava
Mások Keresik