United States or Solomon Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Szövetkeznek, egyesületbe lépnek, társulnak egymással az iparosok, a kereskedők, a termelők, a fogyasztók, igen sokféle cél érdekében. így létesülnek anyagbeszerző-, értékesítő-és termelőszövetkezetek, fogyasztási szövetkezetek, hitelszövetkezetek, valamint mezőgazdasági és ipari géptársulatok. A cél mindig az, hogy a kis tőke felett rendelkező ember is élvezhesse a nagy tőke előnyeit.

Jung Kálmán csak feküdt és nézte a nagy kőfalat. Megszámlálta a köveket fel a kertig, a fákat, amik a kertből kihajoltak és az S alakú vékony ágakat, melyek majdnem az ágyáig lógtak le. Ha meglengette őket kicsit a szél, akkor ruganyos, finom levélujjaik végigkapirgáltak a falon. Olyankor Kálmán összerázkódott.

Erős reszketés fogta el s alig hallhatóan susogta: Raymundus... nem ismersz? Én vagyok... Ambrosia... Lullus Raymundus megtántorodott. Nem tudott szólni, csak kezét nyújtotta előre, amelyben szikrázva villant meg a kristály-fiola. Ambrosia keserűen mosolygott: A nagy elixirium... harminc év után?... Most akarsz halhatatlanná tenni, így, öregen?... Későn van, Raymundus, ide nézz...

Az aztán a legnagyobb baj, hogyha későn kezdi el az ember. Akkor már bajos behozni némely nagy veszteséget. Például hát itt van az én dolgom. A mikor a feleségem meghalt, még nem vezettem könyvet. Aztán jött a difteritisz s elvitte a gyerekeket is. Micsoda fiu volt, bizonyosan diplomás ember lett volna belőle.

Majd én mondom mög az igazat! Igen nagy tűzzel van a kis férfiú s a padhoz érvén, rángatni kezdi lefelé a szónok urat. A közönség örvendez, hogy lesz már mégis egy kis látnivaló, de a rendőrbíró attól tart, hogy verekedés támad a dologból. Vállon fogja a kis öreget: Lassabban, atyafi mondja neki nem kell okvetetlenkedni. Micsoda atyafi? fortyan föl az öreg micsoda maga?

Az öreg ember remegett a nagy csizmákban és annyira felizgatta a beszéd, hogy kettétörött a szájában minden szó, mig kijutott a világra. Mikor mehetek az írásért nagyságos ur? Hét gyerek, igaz, hét... Mikor mehetek? A vendég ur gyorsan felelt: Majd én viszem el magához. Este csak várjon rám. Nem szabad erről az írásról tudni senkinek, hiszen mondtam már.

A legénység már izgatott, benne van a hadakozás dühe, a káplár csak úgy viszi az embereit, mint »ércfalba«. Egymás hátán van az egész, a kimarjult lábú, fáradt katona e pillanatban úgy ugrik és fut, mint a porond gimnasztája s ha idején nem fújnának megálljt a kürtösök az egész vonalon, belemártaná nagy izgalmában ellenséget jálszó bajtársába a szuronyát.

Csupa ártatlan dolgokat... És ő nem is igen hallgatott rám, saját gondolataival volt elfoglalva, s a multtal alig látszott törődni. Egyáltalán Dózia iránt teljesen közönyösnek mutatkozott, mi, azt hiszem, neked nagy zavart idéz elő számításodban. Legkevésbbé sem!

Az állam inkább paktál velük, a társadalom kitér útjukból, nos és az egyház? Igen, igen, itt az ellenség, a veszedelem. Ellenség, aki nem verekszik, de aki nagy befolyással lehet a munkásokra.

Regina közelebb lépett a forrás medencéjéhez és bólintott. Ismerem ezt a helyet, mondotta valamivel élénkebben, miközben vizsgatekintettel körülnézett és kendőjét ledobta a fűbe, sokszor voltam itt a nagy Reginával. Még egy Regina? Igen, a nagy Regina. Ketten voltunk. Ő volt a nagy, én voltam a kicsi. A gazdám leánya volt ez a nagy Regina és zongorázni is tudott.

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik