United States or Iran ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hiszen nem tagadhatom meg, ha akarod! felelé könnyed, enyelgő hangon, de José mégis idegenül össze-összeborzongott, mert dacára Cynthia tagadásának, szavainak ugyanazon értelme volt, miket az éjjel hallott... de most nem ért rá efelett töprengeni, mert az egyik gyűrüktől szikrázó kezecske vállára ereszkedett: José, te nem a régi vagy! Hát nem oly kedves már előtted Cynthia, mint volt?
Nem, nem, siettem a további aggodalmas kérdésnek elejét venni attúl már nem kell félned, nem ébredt föl, nagyon jól meg volt halva és most mondom utazik. Belöktem ide a patakba és rábíztam, hogy vigye, ahová akarja... nem bajlódok az elhantolásával. Azóta már messze úszhatik... Tehát ez az oka, hogy nem látod.
Álmosan tiltakozott, mikor valaki Fridolinnak szólította a gyermeket s nem akarta megengedni, hogy tréfára vegyük a dolgot. Magatok látjátok, gyerekek mondta nagy komolyan hogy most már anya vagyok. Olyan szokatlannak tünt föl előtte is ez a nagy komolyság, hogy mosolyogva folytatja: Komoly kötelességeim vannak, értitek, gyerekek, komoly...
Fráter Félix egy raguzai ostéria pincérlányára gondolt, aki olyan szép volt, mint Leonardo da Vinci édesanyja, Katarina. Minden paraszt összetalálkozik a vágyak délibábos országútján. Különbség csak annyi, hogy az egyik innen van, a másik már túlesett a kiábránduláson. A vörös barát arcán végigpergett az elérzékenyedés és alkoholmámor könnye. Most kezdhetem elölről Domine spectabilis.
Ez lett Kopernikusz gondolatainak kiindulópontja. Addig tett megfigyelései és elmélkedése alapján is meg volt most már győződve arról, hogy az égitestek mozgását leghelyesebben akkor tudja megmagyarázni, ha felteszi, hogy a többi bolygó is a Nap körül mozog. Ennek a bebizonyítását tűzte ki élete feladatául.
Most már ágyban kellett feküdnie, a szoba túlsó sarkában, hová csak elvétve szökött be néha-néha kívülről egy kis napsugár; de ez csak ágya párnáját aranyozta meg, lelkébe nem hatolt be, nem vidította meg komor, szomorú sötétségét.
Imádott Ilkám, zengje most elválásunk előtt, ezüst hangod azt szívembe, a mit már szemeid szende sugarából, édes kézszorításodból olvastam, Isten látja lelkemet, mily kínok szaggatják, de kész vagyok őket tűrni bár ártatlanul, kész minden szemrehányást békével szenvedni, csak pillanatod szelidsége, csak szerelmed enyhítse fájdalmamat.
Ő, daczára, hogy bizonyos tekintetben könnyűvérű ember volt, tudott nagyon mélyen érezni és komoly is lenni, s most barátja háza felé haladva, egyenkint végiggondolta azoknak az embereknek sorsát, kiket a véletlen oly messziről, s oly különböző társadalmi állásból szedve össze, egymásba fűzte történetük eseményeit.
Azelőtt cécó volt a neve meg csiricsáré, most már bál és ahhoz különféle előkészületek vannak, mert hiszen a tilalom daczára csak áll a dugott bál. Ez például, amelyről itt szó van, az Ördög Pál tanyáján történik, úgy jó oldalt a jártabb utaktól, hogy vigasságban akármekkorát kurjantanak is, arról senki híradással nem lesz, hogy rajtuk üthessenek.
Most hát tudom, hogy teneked meg kellett volna engem „gyógyítanod" valami betegségemből, ami nem volt. És amikor beteggé tettél, azt hiszed, elmúlik a bajom, ha azt mondod: nincs tovább a játék. Bocsáss meg, nem így akartam. Azért kellett most megvallanod, hogy minden csak játék volt, hogy kiábrándíts. A lelkifurdalás bánt. De nem miattam, sőt még csak nem is Edit miatt...