United States or Saint Vincent and the Grenadines ? Vote for the TOP Country of the Week !


Mi a neve? kérdé Esztheyné fölugorva helyéről. Azt, bár kérdeztem, nem mondta meg, de különben is alig áll a lábán, s azóta talán össze is esett... Hermance az ajtó felé sietett. Eltalálta, hogy ki lehet az a fiatal hölgy, valamint férje is gyanítá, de ő nem mozdult helyéről, úgy érzé, hogy lábai a földbe gyökereztek; ily kinos helyzetben még soha, egész életében nem volt.

Az őrnagy úr parancsára hoztuk ki mondta és besietett, mert egy vékony, ingerlő hang kiáltotta: Aladá-ár! A beteg fiú bosszúsan mérte körül az asztalt. Egyik oldalt egy sor szék volt a falnak támasztva. Előtte szorosan az asztal. Másik oldalt is egy sor szék. E mögött alig egy lépésnyi hely a korlátig. Itt kell elbotorkálnia, hogy szokott helyére, az asztal végére jusson. Egész kis kálvária.

A doktor párszor félbeszakította, nyugalomra intette, ugy látszott, hogy biztatta. Egyszer a vállára ütött s a szeme közé beszélt valamit, bizonyosan azt mondta: legyen erős azután szigoruan nézett reá s megvetőleg legyintett a kezével, talán azt kérte számon a szegény embertől, hogy miért olyan gyáva. Pohlék is fölugráltak, amikor megállani látták a kocsit, s kiszaladtak az utczára.

Páris egy szin, meg Umbria is, meg Buda is. Ezeket aztán keverni lehet a lélekben, mint a festékeket, Igy van ez. Akkor már esteledett és egyszer hallatszott az automobil pöfögése. Messziről hallatszott már, mert a Lógody-utca nagyon csendes. A hölgy felállt. Itt a motor mondta. Mennem kell már. Nem akarok mindjárt első héten összeveszni a familiával. Hát holnap eljössz? El, el.

Mutatta szőrös, durva kezeit s ujra mondta: az öklömmel. A fiu elgondolkozott, hosszasan bámult bele a pohárba s mikor fölemelte a fejét, azt kérdezte: Hát azután? A másik fölvonta a vállát s ivott: Az mindegy. A mi azután jön, az nekem semmi, hanem a zsandárt leütöttem volna. Nem jól tetted volna, nem jól erősítette a fiatal ember s a többihez fordult, mintha igazságot kérne.

Ő, a ki hosszú évek során leginkább fivére kegyéből élt, nem törődött azzal, honnét veszi az a pénzt, melylyel segíti, és kivéve, hogy olykor szemébe mondta tetteiről véleményét, nem sokat gondolt azzal, miféle életmódot folytat az, csak olykor óvatosságra inté, a mit az gúnyos felsőbbségi mosolylyal fogadott.

I. Napoleon azt irta 1797-ben Károly főherczegnek, hogy: „Egy emberélet megmentése többet ér, mint a csatamező minden diadala.“ S ugyan ő volt, ki később Berthiernek azt mondta, midőn ez az összeirási lajstromot kezébe nyujtá: „És e szerint havonként volna elkölteni való tizezer emberünk.“

Miért nem házasodik meg maga, Kardos? kérdezte hirtelen, de bele is pirult a túlságosan bizalmas kérdésbe. Az forgott a fejében, hogy milyen igazán házasembernek való az ilyen, akinek nem kell több és más, csak amit otthon mindig megkaphat. Az intéző hallgatott egy darabig. Azután azt mondta: Én nem házasodhatom meg sohasem. Nem házasodhatik?! Miért nem? Mert olyan asszony nincs több, mint maga!

Nem adhatok, mert nincs. Mindennap várom a csődöt, nincs pénzem, nincs hitelem. Oly fájdalmas lemondással mondta e szomorú vallomást, mint a király, ki a trónról való leköszönését jelenti lázadó alattvalóinak. Hangjának keserűségéből, szemének levert tekintetéből mindenki meggyőződhetett szavainak igazságáról. De értsd meg, atyám, nekem kell a pénz, kell! mondá Manó egyre nagyobb zavarral.

Azt mondta, hogy a , akinek az idegélete fegyelmezetlen, nem lehet igazán vadász és lépten nyomon hibákat követne el puskával a kezében; megbízhatatlan, néha szeles, néha türelmetlen volna; arra a figyelemre, arra a gyors és amellett helyes elhatározásra, amely a férfinak szinte járuléka, egyszerűen alkalmatlan a .