United States or Palau ? Vote for the TOP Country of the Week !
Mondá csúfolón nevetve Pintye Gregor. Menj akármerre! nyársomra mondom, szembe jösz a tatárokkal, s képzeld, mint fogják azok fogadni a török császár alattvalóját, ki ellenségének háború idejében lovakat adott el.
Majd megmondom egyszer... De akkor is csak úgy mondom meg, ha bizonyos leszek benne, hogy nem kaparod ki a szememet. Nesze, varrd össze a blúz nyakát, azután adjusztaljuk meg hirtelenében a köpenyeget is. Estig az egész toilette készen lehet. Regina átvette a blúzt, leült a fűbe és a kibontott fércelés nyomán összevarrta a megszűkített ruhadarabot.
A sötétségben nem láthattam a leány arcát, a mélabús hang azonban sürgős visszavonulásra intett. Jó lesz nem rálépni arra az útra, ahová ennek a hangnak tónusa vezetne... s amely útnak a végéről jelenlegi nem egészen nyugodt hangulatomban nem állhattam jót... Szomjas lehetsz, Regina, kanyarodtam vissza a közömbös országútra vízzel azonban nem szolgálhatok, csak pá... Ohó! Ki se mondom.
Királynak ország szegény embernek alig egy tenyér. De ez a tenyérnyi birtok semmivel sem csekélyebb értékünk, mint bármely hatalmas királynak az ő országa. Ezt persze nem én mondom, hanem nagytiszteletű Herepei uram szokta mondani vasárnaponkint a templomunk szószékéről. Vajjon megszabadult-e már a nagytiszteletű úr a zsábájától?
Elindultam. Nyugodtan és megenyhülve, mondom mint egy megelégedett király. Nem siethettem volna persze akkor sem, ha akartam volna. Kiloccsant volna a víz és akkor mit iszik a Regina gyermek? Elhaladóban pár percre megállapodtam régi Standomnál a nyírfa alatt és szétnéztem, mi változást csináltak itt a muszkálik, akik rövid időre elfoglalva tartották árkainkat?
Jenőke a lovam előtt ugrándozott ... KATICA: Ez nem jól esik ... JÁNOS: Micsoda? KATICA: Hogy nem néz a szemembe ... Velem ne kacérkodjék! KATICA: Nem. Csak szeretem, ha szemembe néznek ... Mondom: Jenőke kissé többet ugrándozott a kelleténél és ép a lovam lábai előtt. Rászólni már időm se volt.
A zászlós megszólalt. Fel vagyok terjesztve kitüntetésre és előléptetésre; mindennap várom a tiszti kinevezésemet; még édesapám sem tudja; megakartam lepni, csak magának mondom meg. A kisleány egy picit visszaszorította a fiú kezét. Úgy tekintem magát, mint a menyasszonyomat!... súgta a zászlós. Jaj!... Mint a kis feleségemet! Jaj!
Én mondom, megtanított reá a mező, az erdő, a törvény, a mi ezekbe a könyvekbe meg van irva, az élet, a kenyér törvénye, a mi csak ideig-óráig türi meg az igazságtalanságot. Rendszerbe szedik egyszer ezt a tánczot s azt le nem győzi aztán semmi erő, mert itt aztán vagy az általános, mindenséges elzüllés következik, vagy a diadal. Menj, menj, szaladj haza, csinálj rendet az embereid között.
KATICA: Nem ... csak megvan a nyoma. KATICA: Nem ... fehér ... fehérebb mint a karom. KATICA: De ha mondom ... JÁNOS: Nem ... mert az vörös, csunyán vörös ... KATICA: És ha még sem vörös? JÁNOS: Megláthatnám ...? Kinos szünet néhány pillanatig. JÁNOS: Eh!... Mért emliti épen most azt a szegény, szürke, elfáradt öreg asszonyt? KATICA: Tanitó ur szégyelje magát!
A Nap Szava
Mások Keresik