United States or Caribbean Netherlands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Látni akarom, mondá Sándor, fölfelé indulva a lépcsőn. Látni akarja? mondá Góg Ferencz, megállva és zavartan vakarva orrát. De Sándor tovább sietett, s Góg Ferencz kénytelen volt ismét megindulni. Látni akarja? Valóban nem ajánlom! Marczangoló látvány az érző szívnek. Ismétlem, látni akarom. Hol van szobája? Góg Ferencz nem mert több ellenvetést tenni.
Itt nem pénzről van szó, hanem erkölcsi lehetetlenségről! Bocsánatot kérek... rebegte Hermance elpirulva s az ajtó felé fordult, melyen Dóziának jönnie kellett. Remélem, grófné, nem neheztel szavaimért, mondá kissé nyugtalanul az intézet tulajdonosnője, érezve, hogy elutasító hangon ejti ki szavait. Nem neheztelek, de megvallom, rosszul esik nyilatkozata, meggondolva, hogy mi mindent...
Most Obrenné még jobban csodálkozott, mint előbb, s nem tudva eltalálni, mit ért a grófné a «kezükre járok» kijelentése alatt, habozva, majdnem halkan mondá: Hogy mi czélja van bátyámnak Dóziával, nem tudom, de nem tagadom, hogy ő küldött engem méltóságodhoz akkor, mikor először szerencsés voltam fölkeresni.
Arról csak én tudok szólani mondá Kordován János a czéhmester, a fontosság kaptafájára huzván orczája bőrét, mert talán mestersége iránti forró szeretetből csizmáival oly rokonságra jutott, hogy csontjait, mint azokon a kaptafát, bőrnél egyéb nem fedezte.
Ha így van, egyedül én fogom őt keresni s remélem, föl is találom, hisz a föld nem nyelhette el. Adja Isten, hogy reménye teljesüljön, mert nekem kegyeden kívűl senkim sincs, kire számíthatnék, férjemet és fiamat is bele értve. Jakab gróf önkéntelen részvéttel hallgatta e szavakat. Béla, mint tudom, fiatalságához képest nagyon is belemarkolt az életbe? mondá.
Frater Félix, nem törődve a szent hely mennyei csendjével és áhítatával, dörgő hangon magyarázta tovább: Teophilus Presbyter megírta, hogy miképpen kell az üvegfestmények zafirkék, zöld, fehér és biborszinű diszítményeit elhelyezni. A szélekre pedig mondá rajzolj köröket és indákat és azokba virágokat és leveleket oly módon, ahogy a festett betüket diszítik.
Az öregebb így szólítá meg Szirmay Istvánt, mert ő vala a tisztes öreg: Bácsi, vigyen el minket is a vadászatra. Édes gyermekeim! mit fog mondani anyátok? Ő sem ellenzi. Mondá nagy sebességgel Ilka, s anyjához fordult, jobb karját annak nyakára tévén. Ugy-e, édes anyám, te megengeded. Mit akartok, gyermekek! Felelé ijedten az anya, ott annyi lövés között, mily könnyen eshetnék baj.
Nagyon el lehetsz merülve a pokol reparátiójába, monda nevetve a plébános, különben magyarázat nélkül is megértetted volna czélzásomat. Vagy úgy? Értelek, felelt Boglár könnyedén. Ez a hódítás nem veszedelmes. Kire nem veszedelmes? Ki másra, mint leányomra? Az ő szíve nem egykönnyen fog tüzet, sőt azt hiszem, örökre meghalt a szerelemre nézve. Hogyan?
Igaza van, igy gondolkozom én is, rebegte halkan Veronika, s szemei önkéntelen megteltek könynyel. De most búcsuzom, mondá elhagyva helyét Oroszlay, ki észrevette a leány ellágyulását s valami zavar látszott rajta. Látjuk még utazása előtt? kérdé Hermance grófné, kezét nyujtván neki. Búcsuzni voltam itt ma, grófné, s minden jót és szépet kivánok mindkettőjüknek arra az időre, míg távol leszek.
Lehetetlen volt, mondá kissé habozva Oroszlay, mi beszéde közben gyakran észrevehető volt hangján, s mi igen érdekessé tette beszédét, mert a hallgató előtt úgy tünt föl, mintha gondolatai távol volnának, s valamely álmodozást akarna leküzdeni, mit szemeinek ábrándozó kifejezése is minduntalan elárult. És meddig maradsz Budapesten?
A Nap Szava