United States or Senegal ? Vote for the TOP Country of the Week !
Haldoklóval nem lehet versenyezni. Ha nem volna halál, festeni sem szabadna. Akkor már rájuk sötétedett és a hölgy felállt. Isten veled Géza, mondta, aztán megsimogatta a szobaur haját és egymás szemébe néztek. Gyere ki korán a pályaudvarra, Géza. Senki se látta, mikor kimentek ketten a Lógody-utcára, mert mindenki Jung Kálmánnál volt. Akkor este vacsora után kint ültek az udvarban.
De többé nem volt kiváncsi megtudni, hogy mit csinálnak a szinpadon, mikor vége van az előadásnak. Egy nyitrai községbiró. Ama boldogemlékü Bach-korszak alatt történt, hogy egy nyitramegyei község birája parancsot vesz, hogy a faluján átutazó Albrecht főherczeg illő fogadtatására rendelje ki az egész falut és állitsa fel hármasával embereit.
A kaput kinyitották s a bárka behömpölygött az udvarra. Vidovics a kapufélfához kormányozta Calvadost. Mariska a cselédeivel már kinn állt az udvaron s mikor a kocsis nagynehezen megállította gebéit, udvariasan nyitotta ki a bárka ajtaját. A kocsiból legelőször is egy alacsony termetü s fürge mozgású öreg hölgy pattant ki, aki nyájasan üdvözölte Mariskát s aztán a bennülőkhöz fordult.
Az én nagybátyám a mértéktelenségig nagy régiségbuvár volt, s mikor belemélyedt, azt sem tudta, hogy ebédelt-e már, vagy sem. Egyszer azt kérdezte tőlem: „él még önnek a megboldogult édes atyja?“ Máskor meg egy özvegy unokahugának mondta azt, nagy panaszára, hogy a férje meghalt; „S nem volt több annál az egynél?“
A veszteségek, a tönkrejutás, a szégyen, bűnbánat, megalázott hiúság kísértetei megzavarták amúgy is gyönge agyát s egy kétségbeesett pillanatban kezébe nyomták a gyilkos fegyvert. Mikor Atlasz úr megérkezett, már kiterítve feküdt a ravatalon. Későn érkeztél, atyám, mindennel elkéstünk, zokogott Eveline, miután elmondta atyjának a szomorú történetet.
Én ugyan nem mondok szegényekről, szólt Ilonka azzal a csöndes, mély szánalommal, melyet a szinésznők csak egymás számára szoktak tartogatni, tőlem akár azt is megkivánhatják, hogy az igazgató külön bejárást csináltasson nekik a szinpadra, diadalkapuval, virág-szőnyeggel és fehérruhás kis leányokkal!... Nézze, derogál nekik közénk ülni; mindjárt külön páholy kell nekik!... Pedig jól nevelt nagynénjök már bent ült a szinházban, mikor ők, nem tudom honnan, megérkeztek úgy látom, Sugár Mariskától kapott helyet, de azért a Patti-nővérek mégis külön páholyt kértek s mivel a nézőtér félig üres, hát kaptak is.
A ki legközelebb ült hozzá, kezet csókolt neki és semmi bünbánás nem mutatkozott megátalkodott arczán, mikor összeszidták érte.
Mikor tekinthetjük azt meg? kérdé Oroszlay, csakhogy valamit mondjon, mert eddig némán hallgatta a társalgást. Csak egy kis reggelivel szolgálok, azután mehetünk, viszonzá Holcsi, mialatt kitárta a mellékszoba ajtaját vendégei előtt, kik beléptek, mely helyiség egyszerüen, de jó izléssel volt butorozva.
No ez nagy öröm, hogy lám, mit nem tud az ifijúr. Ezen nagyot kell nevetni, amit ifijúr arra használ föl, hogy erélyesen kezdi követelni a függőlámpa lehúzását. Mikor lehúzzák, vagy föleresztik, csörög a lánca s az igen tetszetős előtte. Az egyik szemével sandít föl rá: Ápp, ápp, ápp.
S csak akkor szakadt föl mély sóhajtása, mikor a grófné már visszaült a hintóba s a pofoncsapott-kalapú kocsis megcserdítette az ostort az ágaskodó lovak fölött. A hintó elgördült, vissza Várad felé, ahol hosszabb látogatóban járt a bétsi grófné. Öreg Bessenyey György pedig nem sokkal ezután nyergeltetett, Nyakába vonta kopott décbundáját, fölfordult a lóra s nyomába vágott az elporzott hintónak.
A Nap Szava
Mások Keresik