United States or Hong Kong ? Vote for the TOP Country of the Week !
Dózia önkéntelenül összerezzent e nyilatkozatra, mi nem kerülte el Klára figyelmét, s bámulata a fölött ki volt fejezve arczán. Vagy azt sem akarod, hogy elkisérjelek? kérdé kétértelmű mosolylyal. Ellenkezőleg, örülök, ha együtt megyünk, mint első vasárnap tettük, de azóta sohasem birtál, vagy akartál ágyadból kikelni, viszonzá nevetve Dózia, de hangja és vidámsága erőltetett volt.
És ha nem csalódtam, mi történhetett a fronton, melyről azt kellett képzelnem, hogy igen nagy távolságra huzódhatott észak és észak-nyugat felé? Megfordult volna a harcban álló vonal?
És az ebéd kellemesen, vidáman folyt le. A fényes világítás, az asztalt diszítő pompás virágok illata, a jó borok s a kitünő étlap természetesen hozzájárult a kedélyek derültségéhez és a vendég ifjú, az egyedüli idegen az asztalnál, mind beszédesebb lett, s elveszté az őt jellemző komoly zárkózottságot, mi gyakran habozóvá tette társalgását.
Ezen utoljára fölhozott ösztönözésén annyira örvendett Gottlieb Konrad Friderik Türkenfrasz, hogy felejtve Szodoray súlyos szablyája felé nyúló izmos karát, öntetsző mosolylyal szájszegletit ismét füleinek közvetetlen szomszédságába hozá. De mi nem fogunk sem contra, sem juxta artem bellicam szaladni.
Ida néni izgatottan legyintett: Te ezt nem érted édes öregem. Már itt én jobban látok. Az a leány majd meghalt Pali után és most elhidegül tőle; pedig hős volt a mi Palink; harcolt, fogságba került, ahol bizonyosan mindig gondol a menyasszonyára; ha nem is voltunk még egészen annyira; de annak a leánynak nem illett, nem volt szabad Palit elfeledni. A mi Palinkat.
Dózia valósággal meg volt rémülve ettől a határozott kijelentéstől, s félve, habozva tekintett a beszélőre... Mennyivel nagyobbnak, szebbnek látta őt önmagánál, ki oly fenséges lelkesüléssel védte azt az ügyet, mi tönkretette saját jövőjét, míg ő: igaza volt Veronikának, gyáván megfutott a nehézségek elől.
Nem tudom, hogy ugy feledékenységből, mert nem ismerném meg benne hirtelenében a gazdámat, nem-e ütnék én is rajta egyet-kettőt... A kisasszony bámulva meresztette a szemeit a vén emberre. De hát mi történt?... Benne áll már az újságban is, itt hátul... Elől ugy látszik szégyelték kiirni. Egy gyürött lapot huzott elő a zsebéből. A leány sápadtan kapott utána, de a kocsis nem adta mindjárt oda.
Nézegesd csak, akkor nem fogsz unatkozni. Mi az? Honnan hozta? A Kerner uraságtól. Egy széken volt. Nekik ugy is annyi van, hogy ez az egy meg se látszik. Hát nem igaz? Biztos igaz, mondta a szobaur. De jobb azt elvinni, ami a polcon áll rendben, mint amelyik a széken hever vagy a földön. Miért? Jobb azt elvinni. Mert az ember gyakran jobban szereti amit ugy eldobál.
Nem, de mégis, ha azon embert halva terítnéd lábaimhoz Marosán, ezer arany lenne jutalmad viszonozá Pintye Gregor, s az előbbi iszonyúság haragjában fájdalommá változék. Miért nem lőtted hát agyon, midőn ma egy hete alig tiz lépésnyire ment el előttünk, s mi a sűrűben rejtve valánk? az én puskám nem volt töltve. Kérdé Marosán.
Lovait simogatta s a kocsissal ereszkedett beszédbe, de hallott minden kérdést, mi vendégei ajkáról elröppent, valamint feszülten várta Bertalan gróf feleleteit. A hölgyeket nem láttam, viszonzá Eszthey, de elég jól végeztem. Látogatásokról nem beszéltem, komoly dolgom volt az ügyvéddel s elfelejtettem szándéktokat az odamenetelre nézve bejelenteni.
A Nap Szava
Mások Keresik