United States or Niger ? Vote for the TOP Country of the Week !
A másik kisasszony mindannyiszor visszanézett rá, nyájasan, szívesen, mintha már régi ismerősök volnának. Odalenn Lola megszólított egy szolgát, hogy hívják ki a nénjét s mialatt egy szempillantásra magukra maradtak, Vidovics hirtelen közelebb hajolt a szemébe mosolygó archoz s halkan, vakmerő bizalmassággal megkérdezte tőle: Hogy hívják magát? Maga édes-kedves!
Schultz hadnagy bólintott. Úgy van. De még nagyon messze operálnak... várhatunk. Őrmester úr Varga nyomban mellettem termett, amint a hadnagy eltávozott és megkérdezte, hogy miről van szó. Arról van szó, magyaráztam neki a most már nyilvános titkot hogy odalenn valahol messze... alighanem ütközet kezdődött, s a shrapnelek fénye egészen idáig világít.
A leány egy pillanatig hallgatott, azután csendesen megkérdezte: Mondd, egészen bizonyos, hogy meghalt? Bizonyos. Akkor jól van... Bólintott a fejével és mintha a megkönnyebbülés egy halk sóhaja is ellebbent volna ajkairól. Ennélfogva nagyon helyesen cselekedtem, amikor azt a szőrös hullát belerúgtam a vízbe.
Rámutatott a negyedik fejezetre, amely megtiltja, hogy a rend tagjai pénzt fogadjanak el; figyelmeztetett a hatodikra, amely a magántulajdontól tiltja el a szerzeteseket, s fölolvasta a tizenegyediket, amely a világi személyekkel való érintkezést szabályozza. Mindezeket egybevetve, megkérdezte az atyákat, mi a véleményük a háromezer koronáról és járulékairól.
A csárdásné megkérdezte odabent az urát: mit beszéltetek annyit? de felvágták a nyelvedet egyszerre. Majd elmondja Sanyi, ha kíváncsi vagy rá. Én most alszok egyet. Ördög vigye az ilyen kései vendéget. Aludt is, nem is. Csak úgy félszemmel. Nvugtalan volt; máris várni kezdte a szombatot. Az a közbeeső péntek úgy elröppent, mintha ott sem lett volna... Az asszonynak nem szólt. Hadd érje meglepetés.
Forduljon föl a majorság! dörmögött Atlasz úr. Nem a majorságról kérdezlek, hanem azt akarom tudni, hogy ők soha sem jöttek hozzád, mikor tudták, hogy beteg vagy és nem mehetsz ki a szobából? Sándor mindennap eljött hozzám és megkérdezte, hogy vagyok és mit csinálok, felelt büszkén az öreg asszonyság. Hát az a másik? Minek jött volna?
A búzáról te jutottál eszébe, s megkérdezte tőlem, van-e jelzálogkölcsön a birtokodon? Ez, távolabbról nézve, csakugyan burkolt vallomáshoz hasonlít. S te már bizonyos vagy benne, hogy Szent-Jánoson, egy-két esztendő mulva, a merre a szem lát, csak óriási tulipán-táblákat látni.
S mialatt átmentek a vendéglőbe, megkérdezte Cipriánitól: Nem jössz ki? Hová? Árokszállásra. Kilovagolsz? Nem, a gyorsvonaton megyek. Ebben a szép időben? Ruhát is viszek magammal, mert meglehet, ott maradok három-négy napig. Nem szeretek a Jóska ingeiben járni ez előtt a csokoládé királyné előtt. Mit csinálsz ott annyi ideig? Kirándulunk Szilas-Almásra. Fürdőzni? Áprilisban?
Mialatt lementek, Lola megkérdezte tőle: Mit gondol, lesz közönsége az operai előadásoknak? Ha az operette-estéken is csak ilyen kevesen vannak a szinházban, mi alighanem üres ház előtt fogunk énekelni. Vidovics bizonygatta, hogy ez lehetetlen s elmagyarázta, miért nem volt nagyobb közönsége a már Berényben is elcsépelt Bőregér-nek.
A Nap Szava
Mások Keresik