United States or Puerto Rico ? Vote for the TOP Country of the Week !
Sokáig nézte, arra gondolt, hogy a tavaszon kijön majd egyszer az asszonynyal s bevetik az egészet fűmaggal, akkor majd nem lesz ilyen fekete. Fáradtnak érezte magát, leült a sirra és szórakozottan simogatni kezdte a hevenyében, két faágból összerótt keresztet.
Tudtam, mikor még oda fönn voltam. Azt mondta, neki biztos játéka van a börzén, mert képviselő lévén, előre tudja a politikai változásokat. De nagyon megkért, hogy ne szóljak neked. Meg akart lepni téged, mikor majd legalább egy milliója lesz. Ugyan csak meglepett engem! sóhajtott Atlasz úr elkeseredve. Azt gondoltam, vele már mindent rendbe hoztam, s itt van, újra kezdi a bolondját.
No Franci mondta menj fel az öreghez. Kapsz egy kis bort. Vigyázz majd a lépcsőn, ha lejössz. Mikor ifj. Novoszád Ferenc már a boros pince fölött a kert keritésébe kapaszkodva haladt fölfelé, akkor Zelma néni egy tányéron tésztát hozott ki. Géza úr mondta hoztam egy kis vacsorát. Tessék megkóstolni. Ugy se tetszett máma vacsorázni. De nem is akartam Zelma néni. Csak tessék. Ugy is sokat csináltam.
Mondá kényes parancsoló hangon Moré egy sereg czigány gyerekhez, kik szakadatlan tüzelés végett a kemenczékhez valának rendelve, de most egy a bőkezű Pintye Gregor által nekik közös zsákmányul adott szalonna oldal gyönyörűségeibe egészen elmerülvén, új hivatalokról majd tökéletesen megfelejtkeztek. Még jókor van tököt sütni.
Világos barna szemei beszédét követék, szavaiban kifejezett indulatát majd lassabb, majd sebesebb forgással és villogással utánozva, sőt szenvedelmesebb perczenetekben még vadabbá téve.
Én majd őrködöm! és a szalamandra felemelt karjaiból aranyeső omlott az edényre oly vakítón, oly káprázatos ragyogással, hogy Josénak le kellett hunyni szemeit és kábultan hanyatlott vissza fekhelyére. Másnap reggel a tudós, a régi jó időkből maradt ezüst-tányérkán néhány szőlőfürtöt hozott kedveltjének. José egyik szem szőlőn néhány parányi aranyszemecskét fedezett fel. Ecce!
Cynthia! mondd meg nekem, mi emészt engemet? Majd elégek! Vér helyett tűz nyargal ereimben? Felelj! A tűz-sírás közül a szalamandra kacaja hallatszott: A tűz teszi azt, José, a tűz! Ez az őselem! Ebből született a többi három: a lég, a víz, a föld! Ebből születtetek ti is halandó emberek!... Aludj! José! aludj!
De ha csakugyan mint vevő fogsz fellépni, úgy majd mégis kisül az illetők előtt, ki a birtok vásárlója, mondá Enyingi, ki különben is kiváncsi természetű volt, s ez a szerinte különös dolog nagyon érdekelte. Természetesen, csak kezdetben nem akarok mint vevő szerepelni. Félsz, hogy nagyobb lesz az ár neked, mint másnak volna?
Lovát ott tartotta egy házi szolga. Sándor szó nélkül a nyeregbe ült és a kapu felé indult, majd fellökve Góg Ferenczet, ki nagy vendégszeretetében a paripa kantárába kapaszkodott s úgy ismételte meghívását. Lassan, csöndes ügetéssel ment vissza Sándor az úton, melyet nem régen vágtatva tett meg.
Szó sem lehetett róla, hogy ismét beburkolódzam köpenyegembe és újra haszontalan kísérleteket tegyek az alvásra. Helyesebb, ha rágyújtok egy cigarettára, magamra kapcsolom holmimat és tovább folytatom vándorlásomat délnyugat felé. Ezenközben majd elpárolog érzékeimből a gyanu is.