United States or United States Virgin Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ha akármi kell is, szivem, mondta a befelé duzzogó és az elégedetlenségét némán elrejtő asszonykának csak hivasd Kardost, üzenj neki, ő majd intézkedik. Magam sem tudnék jobban. Kis híjja volt, hogy erre fel nem kacagott a felesége.

Szinte izgató várakozásunknak a szomszédos biliárdteremből fölhangzó vad hördülés vetett véget; az inas, aki az ura parancsára odament Zulejkáért, feltárta az ajtót és a következő pillanatban roppant szökéssel termett köztünk egy gyönyörű szép tigris. Hogy milyen riadalom tört ki erre a vendégkoszorú közt, azt nem kisérlem meg leírni; még magam is éreztem, hogy elhalványodom.

Midőn meggyógyultam és szemére vetettem bűnét, ő mindent tagadott. Lázas álomnak, képzelődésnek mondta, hogy őt láttam volna s hogy kicserélte a gyermeket. Oly határozottan állította ezt, hogy magam is kezdtem kételkedni a látottakon, de nem is volt csoda!

Tulajdonképpen nem a magam ügyében jövök, kezdé jól szemügyre véve őt Oroszlay s már az első pillanatban látta, hogy ravasz, alattomos emberrel van dolga, kinek tekintetét a sötét szemüveg van hivatva elrejteni... Egy barátom nagyobb birtokot akar vásárolni, melyre kölcsönt szándékozik felvenni s kegyedet bízná meg ennek a kölcsönnek közvetítésével.

Már hallottam egy öreg vidám bácsiról, aki itt lelki medicinát osztogat. Bizony alighanem a te diplomád az igazi... Aznap tüdősleves volt és báránysült salátával. Remek menű. Az őrnagy kinálta, hogy ebédeljen a társasággal. Legyen vendégük. Méltóztassál, öregem mondta a doktor is. Finom gesztussal tiltakozott: Nem, grácia; nem. Megvannak a magam kis bogarai.

Tizennégy szeszterciusszal úszom egy óra óta. A Damonnak szólított, kurtára nyírt, fekete szakálas, szikár, nagycsontú macedóniai gúnyosan villantotta ki fehér fogait, azután szótlanul pörgette meg ujjai között a kockát. A vöröshajú tovább folytatta: Holnap újra eladhatom magam Dolabellának, a legpiszkosabb uzsorásnak, akinek valaha lapos körmei voltak Rómában.

Hogy fogadod ily hálátlanul megmentőnket? ki egészen ártatlan abban, a mivel kínozod, nem lehetett-e más nem én magam oly ártatlan oka leányod halálának, nem él-e még vigasztalásodra kedves Ilkád? És én mondá Boldizsár örök háladatos gyermekként követlek vigasztalni e véletlen szerencsétlenségért.

Nem, János! fakadt ki az asszony. Nekem elég volt a magam szenvedéseiből. Vissza akarok menni Hollandiába. Itt van az útlevelünk. A tenger partján, Scheveningen mellett, a kastély északi szárnyán hatalmas atelier vár rád, melynek ablakain keresztül a szelid vizre látni, lomha szürke folyam torkolatával, a mocsaras deltával, Ruisdael cölöpzetével.