United States or Mayotte ? Vote for the TOP Country of the Week !
A köbre emelt ezredméreg ezúttal ismét teljes egészében jelen volt az érdemes komandánsnál, ki apró, fekete lován, az országút csenevész akácai alatt ballagott s arra kérte adjutánsát, hogy e vidám napot ne rontsa hiábavaló beszélgetéssel. Dél jóval elmult, az ezred hosszú kígyója ütemes lépésekkel lassan haladt a porfelhőn át, mely körülfogta a csapatot s deresre festé a szakállakat.
Midőn Sándor tajtékzó lován bevágtatott a Volkán-kastély udvarára, itt mindent nagy fölfordulásban talált. Valami nagy dolog történhetett.
A fehérszíjas gyalogság már egészen betöltötte a teret, mikor a fő-utcán föltűntek a dübörögve közeledő ágyúk. A parancsőrtisztek a helyükre lovagoltak. Kurta, kemény vezényszavak röpködtek oszlopról-oszlopra s a következő pillanatban lassú, egyenletes mozgással indultak meg a csapatok. A tábornok, vasderes lován, az előcsapat élén ügetett.
Neki is megvan a maga mulatsága és jobban érzi magát mellette, mint azok, a kik üres zsebbel henczegnek más lován, más kocsiján. Vajon merre járnak most? Az az ördöngős Sándor bizonyosan meghurczolja őket átkon-bokron. Jól teszi. Hadd lássák, milyen az igazi lovas, a ki a saját paripáján, saját földjén lovagol.
Brauneck körülment a lován, a front megett megállt s a traint vette szemügyre. Ott volt minden, ami kellett, podgyászkocsik, társzekerek. Ah, die Munitionswägen... Szeme szeretettel siklott végig a féltve őrzött lőszerkocsikon.
A Nap Szava
Mások Keresik