United States or Norfolk Island ? Vote for the TOP Country of the Week !


Ily ádáz harcok között történik a reggelizés, amelynek befejezése némi nyugalmat hoz ifijúr lelkületébe. Vágyai kisebbednek s a folyosóra óhajt jutni. Az nagyon szép. Az ablakokból kéményeket látni, amelyek füstölögnek. Azokat ő egytől-egyig égő gyújtónak nézi, amit el kell fujni. Fu, fu. De hasztalan a munka.

Egy kecskefejő perregett a házraboruló nagy hársfán; néha.kilendűlt a lomb közül a holdsugárban rajzó szúnyog közé: olyankor látni lehetett nesztelenül surranó árnyékszerű alakját. Nusika ébren álmodozott. Ki tudja meddig. Órákhosszat.

S Mariska, mikor áthaladt a folyosón, hogy visszamenjen a maga lakásába, álmélkodva látta, hogy Vidovics Feri még most is ott táncoltatja lovát az ajtaja előtt. Maga még most is itt van, Feri? Látni akarom az énekes madárkákat. Arra még ráér. Menjen haza és aludja ki magát. Olyan illetlennek talál, hogy nem mutathat be nekik? Most mindjárt? Természetesen. Ohó! Az lehetetlen.

Karácsont ezen kis szó összerázta, baljával eltakará arczát, s jobbját hirtelen mellén dolmánya alá dugá, s valamit ránta onnan elő, de mit látni nem lehetett, mert markába rejté, míg az öregre borulva föl nem kiáltott. Atyám, tartsd vissza lelkedet! im én is fiad vagyok!

Ohó!... Add csak errébb azt a borsókonzerves skatulyát borsólevest fogunk főzni. ! Szereted a borsólevest? Bánom is én, csak meleg étel legyen. Úgy van! Az a , hogy meleg legyen. Ezenközben megmutogathatod, ha akarod, »igazi« formádat is. Meg fogod látni, hogy kanalazni fogom a meleg borsólevest és nem fogok elriadni, sem elszaladni. Tőlem figurázhatsz, lelkem!

Egyet felrúgott nem kadétot, borjut amely kinyilt s látni lehetett, hogy csak szalma van benne. Keserűen kacagott a vén katona. Persze, a szászhuszonhetes. Das ruhmreiches Regiment. A kadétok szalmát hordanak hátukon. Egy kis gold-cream nem kellene nekik, gyenge vállaikat kenegetni, Ylang-ylang, poudre de riz... haha, a jövő tisztjei. Szép iskola, mondhatom.

Volt egy kutyájuk is, ennek a neve meg az volt, hogy Holló. Útszéli cigányok hajában látni nagynéha azt ez acélkékfényű hollófeketeséget, amilyen volt az a Holló. Amúgy testállásra pedig igen szép, vastag nyakú, széles mellű, erős lábizmokkal, a nyakán bőrkötél, azon valami rézkilincs-forma cifraság, ami lépten-nyomon zörgött s ez a zörgés annyira velejárt Hollóval, minő a lovassal a sarkantyú.

A másik meg ... ilyeneket nem is látni nappal. Csak szerelemmel, mámorral teli, holdfényes éjszakákon, mikor a csupa mosolygás, mikor szépünk a gyönyörtől százszor szebbé válik, mikor szemének a ragyogása bevilágítja szobánkat ...

Amit te irántad éreztem, az az első perctől fogva valami egészen más volt. Gyönyörű érzés lehetett. Nagyon kivételes érzés. Annyira, hogy példátlan hűségre ösztönzött, ugy e? Ne csúfolódjál. A végén látni fogod, hogy a hűségemen semmi csorba sem esett. Engedd, hogy beszéljek. Tessék. Már rég' túl voltam igazi fiatalságomon, amikor megösmertelek.

Még a termetük is egy stílü; mind a kettőnek a növésében van valami, ami a prerafaelisták liliomaira emlékezteti az embert, azokra a végtelenül gyöngéd, bájosan karcsu, láthatóan a paradicsom kertjében termett liliomokra, amelyeket mintha egy lehellet is megtörne s amelyeket a valóságban nem, csak ama régi képeken látni. Egyforma végre a hajviseletük s főképpen az öltözködésük.