United States or Iraq ? Vote for the TOP Country of the Week !
Obrenné intézetében évek óta volt nekem egy fiatal védenczem, kit neveltetek s ez a leány onnét meg akart szökni és midőn vallatóra fogtam, azt mondta, hogy Lamberth Klárához akart menni, ki tartást, ellátást ajánlott neki stb., s kinél ő elhagyván az intézetet, azontul tartózkodni fog... Így tudtam meg az ön gyámleánya létezését és nevét.
Hogy hol vagyok, kinél, mit cselekszem a jövőben, azzal nem kivánom untatni, levelem czélja csupán az, hogy megköszönjem irántam tanúsított jóságát és meggyőzzem, miként nem hálátlanság, hanem az önérzet vitt arra a lépésre, melyet elkövettem, s melyet reménylem, nem fogok megbánni soha!
Értem no, hogy ne érteném? felelt nyugodtan János és kifordult a szobából, megint köszöntés nélkül, de egy bizalmas, egyetértő pillantást vetve gazdájára, kinél sokkal többre tartotta magát, ámbár kenyerét ette és libériáját viselte.
Az intézetből... De mondja meg, kérem, hol és kinél vagyok e házban? Nem tudja, hol van? kérdé bámulva Ernesztine. Hát nem ismeri a grófnét? Hallottam, hogy úgy nevezte úrnőjét, kit én évek óta ismerek, de nem tartottam annak. Eszthey grófné házában van, kivel ide jött, de hát kicsoda ön? Szükséges azt magának tudni?
Hogy a kőmüves épithessen, szüksége van a kovácsra, a ki neki kőfaragó eszközöket szolgáltasson. Hogy a kovács kalapácsot készithessen, szüksége van a timárra, a ki a fujtatóhoz bőrt ád. Hogy a timár bőrt készithessen, szüksége van az ácsra, a ki száritó szint épit. Hogy az ács faraghasson, szüksége van megint a kovácsra, a kinél fejszét rendel.
A Nap Szava
Mások Keresik