United States or Burkina Faso ? Vote for the TOP Country of the Week !


Lázas, izgalmas munka folyik a szobákban. Egy-egy legény kiejti a kezéből a viaszkoló dugót s az ágyára dől. Úgy kell felrángatni onnan a Jézus Mária segélyével. No abban nincs is hiány. Az egész kaszárnya alszik, a kapu alól csak néha kiabál az őr, ha a napos generális bekukkan, fején a csákóval, melynek tetejéből snidling nől kifelé.

Mikor az anyja bejött, szó nélkül tovább állott, visszahuzódott a vaczkába és onnan bámulta végig, hogy mi történik azután, hogy a gyermek tele szájjal szopik, kapkod a kezecskéivel a levegőben és kiabál. Bamba mosolygásra huzódott az arcza, tetszett neki ez a csepp ember.

Minden újabb recitálásában jobban benne volt, hogy: „hallod e te odabent, gyere már ki, mert mindjárt úgy elhajítom ezt a bokrétát, hogy jobban sem kell". Ezer szerencsére a legválságosabb pillanatban, amikor végkép feltette volt magában, hogy egyszernél többször már nem kiabál, mégis csak hallatszottak azok a bizonyos siető lépések.

Rosszkor jövök, mormolta; de már nem állott meg; hisz félútról visszatérni kész kudarc és bizonyos szerencsétlenség. Hallotta, hogy kiabál az öreg Frici papa odabent, mérges indulattal, még jobban kitekerve a magyar szavak nyakát, mint rendesen. Szépen van aztat; Donnenvetter! Ha aztat az írás elő nem gyun, lőhetek magamba főbe piff paff!