United States or Azerbaijan ? Vote for the TOP Country of the Week !
Addig tessék leülni és irni tovább!“ No, hiszen, azt a novellát kellene megnézni, a mit én akkor irnék! Hanem hát e helyett azt mondják: „itt a bableves, ülj le Márton, kapáltad Márton, megszolgáltad, a mit megeszel“; és mondhatom, hogy nagyon jól esik. Azalatt te éjjelevő társaságoddal javában szemüvegezed a váczi-utcza járókelő szépségeit.
Mindenki látta, hogy csak a szájuk jár s ha ezután öt forint helyett tizért adják el a szavazatukat, azzal ugyan nem bukik meg a vasut. Pedig ide az kellene. Felszántani a töltést, bevetni a helyét luczernával, hogy meg se lehessen ismerni többet, felégetni azt a czifra házat s belefektetni a hunczut kormányt, az isten verje meg az egész vasutat!
Nagylelkű ajánlkozásomat Regina hangos nevetéssel utasította vissza. Még csak az kellene, hogy most tüzet rakjunk és telebüdösítsük füsttel az egész barlangot. Akkor aztán már épen nem tudnék elaludni. Persze, persze, a füstre hirtelenében nem gondoltam.
Ez meggondolandó... és csiklandós ügy. Hadjáratban nem sokat teketóriáznak, ha a magam szakállára hagyom el a posztot és ebben engedetlenséget találnak látni elverik rajtam a port. Másfelől pedig ösztönszerűen éreztem, hogy összeköttetést kellene találnom a regimenttel, mert itt már igazán nincs semmi keresni valóm. Hol vannak már ettől a vidéktől a régóta folyó harcok!
Nem csoda, ők már egészen uri nevelésben részesültek, mondá az öreg hölgy, újra éledő büszkeséggel. De az is a te érdemed, te adtad hozzá a pénzt. Miért szerezne az ember pénzt, ha nem gyermekeire költené? Ez már megint olyan mondás, melyet arany betűkkel kellene fölírni, mondá Rozália asszonyság könnyes szemekkel és mély meggyőződéssel. De meg is áldott az Isten, büszkék lehetünk gyermekeinkre.
A száraz, sovány asszony ilyenkor elfordult. Nem birta nézni, hogy hogyan kinlódik a gyerek, s belelágyult, valósággal elolvadt a szánalomban. Azon töprengett, hogy hova kellene menni orvosságért. A gyermek most már egészen az ő kezében volt, az anyjának nem vehette semmi hasznát.
Ezt igen lassan és meggondoltan tette. Azután visszajött: Hát az ojan irigység, vagy kajánság, vagy hogy is mondjam. Ez tudja mindön, de nem elégtétel. Jött egy vizes ember a partról, mondta, hogy kevés a kötél, még kellene. Hát eredj a padlásra, keress, lössz ott még. Az ember átment a szobán, kis vártatva előjött, karikába hajtott vastag kötelekkel a vállán. Vitte ki a hajóba.
Eszem ágában sincs, hogy egy ily »vézli«-t megtámadjak és kapitulációra kényszerítsek... Dreimal hapták és ezer laufschritt-nieder!... Bele kellene ugranom szégyenemben a legelső kútba. Pedig szinte bizonyos, hogy valami ilyesmit forgat fejében a vörös. Lám, egész a barlang hátuljáig retirál a pokrócommal.
Leheveredtem az improvizált ágyvacokra és semmi nyugtalanságot nem éreztem a künn kódorgó vörös miatt. Hiába! a méreg... Meg a sértődöttség. Meg egy kis komoly restelkedés is, hogy tán voltaképen és mindenképen... többet foglalkozom ezzel az egész dologgal, semmint kellene.
Befusson-e szomszédjához, ki talán a földön elterülve fekszik, sőt meg is halhat s neki segíteni kellene rajta. De nem mert belépni hozzá és várta, mi fog még következni.