United States or Italy ? Vote for the TOP Country of the Week !


Azaz, hogy... ebben a pontban részemről alighanem tévedés történt. A rongyos teremtés erről hamarosan meg kellett győződnöm nem mutatott félelmet, mert csakhamar közeledni kezdett és néhány pillanat mulva közvetlen közelemben állt meg. Most jól megnéztem.

De a te bizalmadat megkövetelem, jogom van hozzá, s még egyszer jegyezd meg jól magadnak, ha észreveszem, hogy elvesztettem bizalmadat, megszüntem nőd lenni. E szavakkal elhagyta a szobát, nem tekintve vissza Sándorra. De erre, úgy látszék, legalább egyelőre üdvös hatással volt az erősebb orvosság.

Idő multán becitálják az öreget a megyéből, mert a második bíró is rendben találta az ötforintos büntetést. Bejön, hanem nézzük csak meg jól, ki jön be az ajtón?

Regelenkint azonban rendesen, pontosan, mint az óra, beállított a levélhordó s jöttek a drága, édes levelek, hogy készül a kicsi kelengye, a fejkötő már nincs divatban, de annál több lesz a meleg rékli, meg az ingecske, meg a mama is megjött már, hozott egy csomó vásznat, szabnak, varrnak egész nap s rólam is diskurálnak, hogy: a Franczi eddig bizonyosan nagyon összeszedte magát, kalandokkal gyanusítottak, a mi nekem nagyon jól esett, humort olvastam ki belőle.

Tudjuk jól, mit mondott a korsikai azon kérdésre, miért oly kérlelhetetlen boszuállók földiei? „Mert azokat csekélységgel nem lehet megsérteni.“ Ebből értheti mindenki, hogy mit akartunk jelzeni?

Vacsora után a gvárdiánhoz vezette, éjjeli szállást kért számára és elkalauzolta egy Mária-képpel ékes, kicsiny, fehér cellába s nyugodalmat kívánva neki, éjjeli szekrényére fél liter bort helyezett, bizalmasan mosolyogván. ...Dömötör János pedig, felvétetvén a szerzet harmadik rendjébe, a laikus fráterek közé, nagyon jól találá helyét a gyüdi barátok társaságában.

Kérem, Kardos úr, ne mulattasson bennünket regékkel, minek nincs más czélja, mint hogy barátnőmet fölizgassák. Remélem, nem azzal a szándékkal jött ide. Isten mentsen, de jól esik a multról beszélnem. Kedves emlékeim vannak ahhoz fűzve s nem tudtam, hogy Dózia kisasszony előtt ismeretlen az, viszonzá hangjában élénk sajnálkozást fejezve ki a mérnök.

Barátom, segítségét kérem! esedezék szorongó hangon. Tudja, mi történt tegnap? Nem, Klára, nem tudom! monda tettetett őszinteséggel. Barátom, ha lehet, segítsen, atyám egy rokonunkhoz, messze felvidékre akar küldeni hosszú, hosszú időre! monda hevesen zokogva. Nem akar elmenni, Klára? kérdezé csendesen. Szeretnék meghalni! Jól van Klára, számítson rám, önért mindent megteszek!

Gyere haza, édes fiam, aztán igyekezzél egy kicsit, légy fiu... Gyere drágám... Végre is megsajnáltam az öreget, hát hazamentem vele. A korcsolyás bólintott. Jól tetted. A szobalány azzal jött be, hogy egy öregrendü ur akar beszélni a nagyságával. Öregrendü ur? Micsoda öregrendü ur? Hát egy öregrendü ur. S a nagyságával akar beszélni? Igen. Micsoda öregrendü uraid vannak neked?

Bandi úr feszült figyelemmel hajolt előre és halk dörmögéssel kérdezte: Mit mond? hogy érti ezt?! Csak ahogy mondtam, fiam. Hogy attól kezdve nem...?! Nem. Soha többet. Jól értsd meg: soha többet. A fiatal férjen jeges borzongás futott végig. De hisz' szerették egymást. Szerettük. Valamikor nagyon szerettük. És Guszti-apa?! Az idős vállat vont.

A Nap Szava

hallgatagság

Mások Keresik