United States or Portugal ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hogy fogadod ily hálátlanul megmentőnket? ki egészen ártatlan abban, a mivel kínozod, nem lehetett-e más nem én magam oly ártatlan oka leányod halálának, nem él-e még vigasztalásodra kedves Ilkád? És én mondá Boldizsár örök háladatos gyermekként követlek vigasztalni e véletlen szerencsétlenségért.
Búsongásából a hajdút, őt keresni jövő emberei verék föl, hirtelen letörlé könyeit, megrázá magát s közönséges komolyságát ismét föl vevé, tovább ment velök; de sokáig marczangolá még azon gondolat: ily gyászos végre jutott az én testvérem, a híres haramia Pintye Gregor!!! Mely az utóbbiak után következik.
Most végre egymásra találtunk. Szabad-e ily természeti parancsnak ellenszegülni? Nevezd a mi leküzdhetetlen szenvedélyünket sexuális neuraszteniának, a determinizmus egy patológiai megnyilvánulásának: mindegy. Mi nem merünk a felénk zuhanó Ananké tragikus erejével szembeszállani. Nem akarunk neked, a te fennenjáró lelkednek, szemtől-szembe szenvedéseket okozni.
Tulajdonképpen gyámleányomé, de én kezelem, miután ő kiskorú. És meg van a földekkel elégedve? Kitűnő minőségűek. Ha kivánja gróf úr, megmutatom tervrajzát a birtoknak. Köszönöm, most nincs időm, de el fogok jönni barátommal, kit a dolog érdekel, én magam keveset értek az ily adás-vevéshez, s csak is az első lépés megtételére vállalkoztam, a továbbiak az ő személyes teendői.
Kíváncsiságból, vagy szempontból! mondá Atlasz úr csodálkozva s nem értve e jogi megkülönböztetést. Kérdezem, mert nem tudom. Nagyszerű! Boglár nevű ember igen sok van a világon, mondá a plébános Sándorhoz fordulva s ily módon biztosságba helyezve álláspontját, a nélkül, hogy rokonoknak kellene lenniök. Boglár Kálmán csak névrokonom, semmi egyéb. De régi jó ismerősöm.
Nem félelemből már, de legnagyobb vígsággal fütyörésze Kristóf lementében; nem képzelheté eddig ily nagy veszedelemből néhány borotvavonással megmenekedhetni, s nagyot kurjanta örömében, midőn a hegyoldali sima útra ért: már Ablakosi uram boltját látá, mint lógatá ajtaja előtt a szél réztányérait, mint függöttek falain a nedves törülközők, s miként a ki- és bejáró vendégeknek nem volt szünete.
Oroszlay a legnagyobb izgatottságban maradt egyedül. A mit Bélától hallott, az dobogásba hozta szivét. Rögtön elhatározta, hogy haza siet, és pár óra mulva Zalánczra utazik. Mily boldogság volna Dóziát ily váratlanul föltalálni és viszont látni! Egészen ki volt véve rendes nyugalmából, lakására érve, komornyikjának podgyászolni parancsolt, hogy a legelső vonattal indulhasson birtokára.
Hm, hm!! csóválgatja fejét az öreg, az ifjuság ily szomoru romlottságán, és elbocsátja a vélt tanár urakat.
Mivel pedig nálunk nincsenek forgalomban ily fehér színű cigarettadobozok, valószínűnek látszott, hogy ezt az üres dobozt az erre áthaladó orosz hadnagy dobhatta el, vagy valamelyik módosabb katonája, aki megengedhette magának a fényűzést, hogy tíz cigarettáért 60 kopeket adjon. A fölfedezés egy percre megállított. Regina... Nit plausch... Kum! Kum, kum... arról van szó, hogy nem jól vezetsz. De!
Eh! esztelen ember te, ki csodálkozol, hogy egy nő elpirúl, midőn férjétől ily gyanút kell hallania. Elég, Sándor, te beteg vagy, és betegségeden közönséges szerekkel nem lehet segíteni. Hallgass reám!
A Nap Szava
Mások Keresik