United States or Vatican City ? Vote for the TOP Country of the Week !


A mélyen alvó kövér svábasszonyt, ez idő szerint Kancsalnét, alig lehetett feldörömbölni, hogy nyisson ajtót. Amikor felriadt, ijedten kiabált tüzet, rablót. Tercsike vigasztalta meg valahogyan, hogy semmi baj sincs, csak a gazda jött meg.

Pintye Gregor végső beszélgetése után a bojárral a Huszt körül fekvő hegységekbe vonta magát, egyikébe azon rejthelyeinek, melyek ezen megyék minden részeiben ki voltak maga és emberei számára jegyezve, s néhány nap mulva azon összejövetel után alig haladhata az idő éjfélig, midőn a hold fényes világánál a völgy mélyébe vezető ösvényen egy fegyveres csapat mindennemű bútorral jól megrakva közeledék, öltözetük, mert oláh paraszt ruházatuk volt, s az, hogy így megterhelve jőnek, nem támaszta épen félelmet Pintye Gregorban és haramia társaiban, de mégis meglepetve voltak, mert maga körül állott egész negyven vagy ötven emberből álló csapatja, két vagy három kémlelődni küldött társain kívül, a közeledők huszan vagy harminczan lehettek.

Az idő haladásával mind több és több ember vásárolt könyveket, több betüre volt szükségük a könyvnyomtatóknak és a kézi betüöntőszerszámmal nem tudták elég gyorsan és megfelelő mennyiségben kielégíteni a betüszükségletet. A szükség több embert olyan gépnek a feltalálására buzdított, amely a kézi eljárás fölöslegessé tevésével, alaposan meggyorsítja a betüöntést.

Ezalatt azonban múlt az idő, ismét eltelt egy esztendő, Sándor napja is elérkezett, el is múlt, minden különös ünnepély nélkül; az öreg asszonyság egyre rosszabbul lett s az orvosok már fejöket csóválták, ha beteg-ágyától eltávoztak. Atlasz úr már sürgönyözni akart Manónak, kinek ez ideig igen kevés hírét hallotta, midőn e kiváló fiatal ember egyszerre váratlanul haza érkezett az apai kastélyba.

Visszatértünk, s engem kötözve hurczolt magával kevély győzőm, s mint a terv kijátszásának okát vádolt, mert az idő vitámon elhaladt, s alkalom adatott az ellenségnek reánk akadni.

Zárdába, hol addig, míg én a fejedelemnővel beszélek, nézheti a szentképeket, s imádkozhatik, és nem lesz hosszú az ideje. A komorna megcsóválta fejét. Oly különös dolgok történnek egy idő óta nálunk, motyogta rossz kedvvel és ez ismét valami szokatlan kirándulás. Fontos teendőm van ott, s remélem, jól fogok végezni.

Az a vén eszelős egész csomót tart ketreczben, mint más ember a ludat. Néha éjszakánként, ha csendes idő van, idáig elhallszik az ordítozásuk. Van neki már vagy negyven. Ez a szenvedélye... Hát aztán miért? Mert bolond. S megengedik a hatóságok az ilyen passziót? Miért ne. Nem bánt senkit. Még hasznunkra van a bolondsága. Jobb nekünk, ha nála ordít az a sok vadállat, mint ha a környéken csatangol.

Ohó, ni, az imént olyan csöndes idő volt most pedig fúj a szél és mintha havaznék! Dehogy! Csak a zuzmarát verdesi le a fuvalom az útszéli fákról s annak a jégmorzsái csapkodják szemközt. Ettől ugyan még lehetne egy kicsit bóbiskolni. Hisz olyan szépeket álmodott az imént. Megpróbálta, hátha folytathatná.

Csöndes, álmos idő. A parti korcsmában, ahova belépek, csak egy vendég van, meg a gazda. Az utóbbi hosszúszárú kupakatlan tajtékból pipázik s közben nyugodt hangulatban társalognak. Elsőbb egy lakatosról beszélnek, aki a beszéd szerint a világ legelső lakatosa lenne.

A szememet is hiába meresztettem, sehol a háttér hatalmas távolságában nem voltam képes semmiféle mozgást észrevenni ennélfogva tehát ez idő szerint nem is volt ott semmi, amire figyelnem kellett volna. És ennélfogva tehát mi voltaképen az én feladatom? Miért hagytak itt? Mirevaló ide olyan ember, aki nem lehet paraszt?

A Nap Szava

hallgatagság

Mások Keresik