United States or Bahamas ? Vote for the TOP Country of the Week !
Én hónapok óta nem láttam Lamberth kisasszonyt, sem Holcsi ügyvédet, és sem ő róluk, sem Dóziáról nem tudok semmit. Az lehetetlen! Miért volna lehetetlen? kérdé Obrenné meglepetve a határozottan kiejtett állításra. Mert Holcsi Kálmán önnek fivére s a mult azt mutatja, hogy mindig jó viszonyban volt vele. Ki mondta ezt grófnénak? kérdé sötéten elpirulva a főnöknő.
Eleinte hallgatott, megtagadott minden fölvilágosítást, mert félt elárulni, hogy az ügyvéd lakásának a czíme zsebében van, hova neki menni kellett, s hogy semmi áron nem tud megválni ama tervtől, mivel Klára hosszú idő, hónapok óta kecsegteté.
Mégis, valahányszor rágondolt az első hónapok mithologiai szépségeire, elégülten és önmagát irigyelve suttogta nedves ajkai között: Megérte az a néhány hónap az utána következő esztendőket is. Ezekről az esztendőkről nemcsak beszélni, de gondolkodni sem szeretett János.
Névtelen levél? kérdé csodálkozva az ügyvéd. Nem, gróf úr, arról nem tudok, s miféle czélból iratott az? A czélt nem tudom Sőt az is megfoghatatlan előttem, kinek jutott eszébe névtelen levelet intézni hozzám, holott azt bárki neve alatt tudathatta volna velem. Mikor kapta gróf úr azt a levelet? Hónapok előtt, de miután az elhányódott, a napot nem tudnám meghatározni.
Végre, végre: gondolta boldogan. Hónapok teltek el, mióta Dóziát nem látta és érzé, hogy szerelme ez idő alatt növekedett iránta.
De hát hol találkoztak, hol ismerkedtek meg s mikor vallotta meg szerelmét? Hónapok előtt... És én akkor még tapasztalatlanabb voltam, mint ma, s nem tudva, mily mélység tátong közöttünk, boldognak éreztem magam. Derültnek, bájosnak láttam a jövőt. Együtt készíténk terveket az életre. Ő nőül akart venni, s én hajlottam szavára... Most azonban tudom, hogy az lehetetlen.
A Nap Szava
Mások Keresik