United States or Cocos Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Amikor elvett, halálosan szeretett; de azután is; én azt hiszem, akkor is szeretett, amikor megcsalt. Egy bérlő volt itt a szomszédban; isten tudja, honnan került ide; az uram unatkozott, átjárt hozzá vadászni, kártyázni; én magam is küldtem, ha láttam, hogy nem leli a helyét. Akárhogy szeressen is, egy kis társaság elkél neki, gondoltam. És azután egyszer egy levelet találtam a zsebében.
És Jakab oda megy lakni? kérdé csodálkozva a grófné, ki sokkal nyugtalanabb volt e hirre, mint mutatta. Valószinüleg, különben miért vette volna, jegyzé meg Eszthey. Valami szerelmi história. Mi? Előttünk beszélhetsz. Vagy titoktartást igértél? Félig-meddig. Azonban, azt hiszem, Jakabnak kellemesebb, ha nem tudnak arról. Keresd az asszonyt? kérdé erőltetett mosolylyal Hermance.
Ellenben más volt a francia. Azt tanultuk keményen s e nyelven kérdeztük az utcán egymástól, hogy hol van a bicskám. A bicskánk ugyan a zsebünkben volt, ezt tudtuk, meg is tapogattuk, de azért kérdeztük egymást s azt hiszem, társalgásunkkal a polgármesternek is imponáltunk volna, ha azon időtájban a polgármester nem hallott volna nagyot.
De hisz az nem lehet hatással az ő vele való viszonyára. Azt nem is hiszem, sőt mint láttam, messze terjedő következtetést von le ezekből a dolgokból a multra nézve, s nem hittem volna oly találékony eszünek. Miféle következtetéseket? kérdé mindjobban meglepetve Holcsi s nővére előtt megállva.
De nem gondolod, hogy elkerültek bennünket? Az bizony meglehet. Ámbár, ha csak meg nem kerülik a piacot, az ablakon át bizonyosan észre veszed őket ... Én is azt hiszem. S lehet, hogy még most is tart a próba. Alighanem. Nem tudod, hogy micsoda darabot próbálnak? Dehogy nem. Elmondhatom neked az egész fekete táblát. Félnyolckor olvasópróba A csángó szerelmé-ből; ez nem tartozik ránk.
Néhány holdnyi föld, hol a nyár egy kis részét tölteni szoktam, ha nehéz munkámtól szabadulhatok. Milyen megyében? Holcsi meglepetve pillantott a grófra s tartózkodva mondá: Azt hiszem, keveset érdeklik méltóságodat az én szerény körülményeim.
E tekintetben én az ellenkezőről vagyok meggyőződve, mondá hévvel Hermance, ki hiába küzdött fölindulása ellen, most egyszerre szenvedélylyel törtek ki a szavak ajkán. És határozottan azt hiszem, hogy a legtöbb nő tudva is férje hűtlenségét, szemet huny, napirendre tér fölötte, meggondolván, hogy közös sorsot kell a többiekkel viselnie. Eszthey megmozdult helyén s új mosolyt erőltetett ajkára.
Elbámultam ezen az impertinencián. Te talán azt hiszed, hogy miattad történt a nagyhírü lovagias mérkőzés? kérdeztem gyanakodva. Igen, azt hiszem, hogy miattam történt, felelt határozottan. Nem tudtam kiérezni a hangjából, tréfál-e, vagy komolyan beszél? De mintha elgondolkozva s kevélyen mondta volna ezt a pár szót.
Sőt tudom, hogy rosszul cselekedtem, de... Nos, halljuk tovább. Többet nem mondhatok, de anyámtól bocsánatot kérek. Azt hiszem, ezek után nem lesz megengedve, hogy a nagyságos asszonyt mamának nevezze, mondá Obrenné. Tudja, hogy maga csak fogadott gyermeke neki, kitől ő hálát és alázatosságot várhatott volna és dicséretes viseletet talált. Tudom, viszonzá halkan, szomorúan Dózia.
De büszke a lakóira! Majd maga is más hangon fog beszélni, ha megismerkedik velük. Lasciate ogni speranza. Maga minden szinésznőről ezt mondja. S ezért szeretem magát. Nem ábrándul ki soha. Imádom magát, Mariska. S hogy megmutassam, mennyire tisztelem e házat: megyek. Azt hiszem, ideje, hogy menjen. Calvados már alszik. Mintha ez is három napig ivott volna, szegény.
A Nap Szava
Mások Keresik