United States or Guyana ? Vote for the TOP Country of the Week !
Néhány perccel nyolc óra után Varga őrmester herkulesi alakja bukkant föl közelemben a sötétségből. Odalépett mellém és elégedetten dörzsölgette kezeit. Készüljön, tanácsos úr mondotta jókedvűen most futott végig a telefonokon a parancs... nyolc óra negyven perckor meg fogjuk rohanni azokat a kaftános parasztokat. Nem éreztem semmi meglepetést. A hír nem jött váratlanul.
Ugy is véghetlen gyűlölséget tápláltam szívemben hazám bitangolói ellen, könnyű tehát képzelni, milyen lángra gyúlt minden csepp vér ereimben e hír hallásánál: a kik eddig csak hazám által sértettek meg, azok most, legközelebb, legédesebb érdekeimben önmagamat véreztek meg.
A holt ember. Hire futamodott, hogy a kedvelt komikus, Damó főbe lőtte magát. Onnan támadhatott a hir, hogy az egyetlenegy requisitum-puskát egy este kikölcsönözte a ruhatárostól, azzal az igérettel, hogy valami nagy pecsenyét fog meglőni, s abból neki is juttat, aztán egy hét mulva sem került elő a puskával. Bizonyosan saját magát értette alatta.
Nagyfokú nyugtalanság látszott rajta, s gyors léptekkel járt föl és alá a szobában. Ez rossz hír, Lujza, nagyon rossz hír, mormogta fogai között. Ki mondhatta meg neki, hisz senki sem tudta rokonságukat, s különösen Somorjaynéval, ki soha sem jön hozzám, vagy intézetedbe. Csodálatos és megfoghatatlan! És te azt hiszed, hogy ennek következtében mond ő le Dózia kereséséről?
Az eltagadás mellett is mindig forrón szeretem a leányodat, most is egy javára czélzó szándék hozott ide. A hír ugyan magában szomorú, de még szomorúbb lenne rád nézve ezen dolog tudása nélkül maradni. S milyen új szerencsétlenség fenyeget? kérdé Szirmayné. Eltagadták előtted, asszonyom, hogy Szodoray volt leányod gyilkosa.
Szemei a boszú tüzében égtek, s karjait kinyujtá a levegőbe, mintha átkokat szórt volna a mellékszoba ajtaja felé, hol sógornője, özvegy Somorjayné lakott... Pár nap mulva a fővárost az a szenzácziós hír járta be, hogy Holcsi Kálmán ügyvédet elfogták. Még senki sem tudta, mivel van vádolva, de miután rossz hirű ember volt, valami nagyon senki sem csodálkozott elfogatásán.
Nincs még semmi hír arról a fiatal leányról? kérdé a komorna, mialatt úrnője haját rendezé. Semmi! sóhajtá szomorúan Hermance. Kis idő előtt a portás beszélte, hogy Béla gróf tudakolta tőle: ki hagyta el tegnap éjfél után a palotát? Honnan tudja ezt Béla? Látott valakit végig sietni az utczán, s azt sejté, hogy innét ment az ki. A portás természetesen semmit sem tudott róla.
Mikor az orvos megirta neki ide fel a fővárosba, hogy a felesége, akivel igen boldogul élt, elköltözött ama boldogabb világba, megsiratta ugyan, mert a szive érzékeny volt s vérmes indulatokra fogékony; de arra is azt mondta, hogy „nem ijeszt meg ez a rosz hir, régen készen voltam már rá: tudtam, hogy ez lesz a vége. Aztán — megvan még a fiu!“
Félek, hogy a gyermek Dózia volt, s a meggyilkolt asszony annak anyja! Mi minden következhetik még ebből? Ki tudja, igaz-e a hir, mit az esetről Enyingi hallott? kiáltott föl férjét, s talán önmagát meg akarva nyugtatni Hermance. Holcsinak annyiféle bűne lehet, hogy talán másért zárták börtönbe.
Hermance grófnő nem kevésbbé volt leverve az események miatt, mihez még Dózia eltűnése is járult, kiről semmi hír sem érkezett, és lépéseket nem mertek miatta tenni a rendőrségen, félve a botránytól.
A Nap Szava
Mások Keresik