United States or South Africa ? Vote for the TOP Country of the Week !
A kérdett megsimítá homlokát, mintegy föl akarva magát ébreszteni álmodozásából és tünődéséből, s gyorsan mondá: Semmi lényegest grófné, csak arra akarom figyelmeztetni, hogy Béla is kutatja Dózia hol és kilétét, s tudni kivántam, megbizta-e őt is kegyed azzal? Ellenkezőleg! kiáltott föl hévvel Hermance.
Önt és két testvérét, Holcsit és egy Somorjayné nevezetű hölgyet, a ki szintén testvérük, s kihez amaz este utasított engem, hogy mint jó ismerőséhez vigyem Dóziát, ki hajlandó lesz az ön ajánlatára őt befogadni. Obrenné látta, hogy Hermance grófné jól van értesülve, hogy hasztalan lenne tagadása, de oly váratlanul érték annak szavai, hogy pár pillanatig nem tudott felelni.
Hermance grófnő nem kevésbbé volt leverve az események miatt, mihez még Dózia eltűnése is járult, kiről semmi hír sem érkezett, és lépéseket nem mertek miatta tenni a rendőrségen, félve a botránytól.
Grófné, ki ezreket költ öltözékére, s a legelegánsabb dáma a legmagasabb társaságban, nem röstel így menni az utczára, gyalog... Titkos útra! Csak nem ülhetek ily öltözékben fogatomra? viszonzá Hermance. De mind a mellett ne hidd, hogy oly helyre megyek, mi ellen bárkinek kifogása lehetne.
Nem tudom, mit gondoljak, Ernesztine s majdnem azt kell hinnem, tekintve ellenszenvedet iránta, hogy segédkezet nyujtottál neki a távozáshoz, kiáltott föl bosszusan Hermance, mialatt kiugrott ágyából s öltözni kezdett. A komorna egykedvüen vonta föl sovány vállait s mondá: Ezt a bizalmatlanságot nem érdemlem meg, különösen ily jött-ment miatt... Hallgass!
Ne így fejezze ki magát, mert elbátortalanodom, holott ahhoz, mit mondani akarok, nagy elhatározás volt szükséges és csakis ön az, kihez kérelmemet intézni merem. Megtisztelve érzem magamat bizalma által. Hermance önkéntelen végigpillantott rajta, ki oly szép volt, hogy az ember élvezetet talált szemléletében.
Lórándnak igaza van, kevés leány gondolkozik így, s úgy az anyák, mint leányaik lehetetlennek tartanák másként cselekedni, mint a bevett szokás előírja, hogy az egyik bál és mulatságból a másikba siessenek vég nélkül. És természetesnek tartja azt, hogy Veronika így beszél? kérdé majdnem megrovóan Hermance, Oroszlayhoz fordulva. Veronika grófnő egyéniségét ismerve igen.
Hermance mind nagyobb bámulattal tekintett az ifjúra, s pár pillanatnyi habozás után mondá: Ha jól emlékszem, ön határozottan bevégzettnek mondta azt, amire Dózia miatt kértem, s megtagadott minden továbbkutatást, sőt arra kért, hagyjak föl én is azzal és bizzam a leányt sorsára, miután ő jól érzi magát ott, a hol van, s boldog jelenlegi környezetében.
Az a fiatal leány, ki barátnője neki, ki az intézetből elcsalta s magához vette, gazdag, hozzá hasonlóan árva, és talán szintén egyedül áll a világban s addig, míg férjhez nem megy, együtt maradnak. És azután? Talán később is fog gondoskodni róla. Talán! mondá egy nemével a gúnyos izgatottságnak Hermance.
Csak egy napra jöttem, ma este még visszatérek, de bámulok, grófné, kegyedet e lakás előtt találva, mondá Oroszlay némi zavarral. Valószínűleg egy és ugyanazon ügyben jöttünk, Dózia miatt! mondá észrevehető keserűséggel Hermance. Engem nem az hozott ide. Mint tudja, grófné, a kegyed által e tekintetben rám bizottakat én teljesen bevégeztem.
A Nap Szava
Mások Keresik