United States or Timor-Leste ? Vote for the TOP Country of the Week !
Senki sem tett megjegyzést Dózia elhatározására nézve, s Oroszlay búcsút vett és gyorsan távozott, mint ki nem birja titkolni bánatát s idegességét és nem akart a hölgyeknek terhére lenni. Még mindig mennyire szereti, gondolta ajkait harapdálva Hermance. És ezt az érzést én keltettem föl benne végzetes tévedésemmel! Nem hagyhatjuk Dóziát a zárdában, mondá nagy erélylyel Veronika.
Távoli gyanum sincs arra nézve. Mind a mellett meg fogom Klárától kérdezni az összefüggést, azonban majdnem biztosan mondhatom, hogy ő nem fog tudni fölvilágosítást adni. Hermance pár pillanatig gondolkozott. Azon tünődött, kiejtse-e azt a kérdést, mi ajkára tolult s mi talán megdöbbentené és megzavarná az ügyvédet, ki fürkészve s látható nyugtalansággal nézett rá.
Rendkívüli ember! sóhajtá Hermance, vajha sikerülne Veronikának szerelmét megnyerni, de most kevesebb reménye volt neki ahhoz, mint csak pár nap előtt is. Egy ideig még tünődött a teendők fölött, azután gyorsan elhatározta magát, hogy Jakabnak elmondja aggodalmait.
Hermance, bármily nagy erőfeszítéssel igyekezett a reggelinél nyugodtnak látszani, úgy érezte, hogy tűkön ül az egész idő alatt.
Üzenetet hozok Veronika grófnőtől, kezdé komoly, mély zengzetű hangján, mialatt üdvözlé a háziakat, s mindkettőjükkel kezet fogva, leült Hermance közelében. Ő maga a napokban érkezik. Leveleiből látjuk, hogy pompásan mulat, viszonzá a grófné, de hogy történt, hogy ön abbanhagyta a vadászatot? Sürgős dolgaim voltak s nehéz szívvel bár, de jönnöm kellett a fővárosba.
Hermance jó szíve a legnagyobb mértékben meg volt indulva, s férjére pillantva, kérdé: Miért vagy oly boldogtalan, Dózia, hisz vannak, kik pártodat fogják. Mi nem fogunk kitenni az elhagyatottságnak, és és úgy tudom, Oroszlay gróf szerelmes beléd, folytatta bizonytalanul. Azt mondta nekem! De én többé nem találkozhatom vele...
Istenem! kiáltott föl elhalványodva Hermance és azt gyanítom, sőt bizonyos vagyok benne, hogy védenczem ennek az embernek a kezébe jutott. A fiatal gróf vonásain élénk csodálkozás, sőt megdöbbenés látszott. Nem értem, grófné, kérem, magyarázza meg szavait.
Félek, hogy a gyermek Dózia volt, s a meggyilkolt asszony annak anyja! Mi minden következhetik még ebből? Ki tudja, igaz-e a hir, mit az esetről Enyingi hallott? kiáltott föl férjét, s talán önmagát meg akarva nyugtatni Hermance. Holcsinak annyiféle bűne lehet, hogy talán másért zárták börtönbe.
Kért, hogy menjek vele a birtokot megnézni s én teljesítettem kivánságát... Többet nem tudok mondani a dologról. Valami regényről tett említést? kérdé erőltetett nyugalommal Hermance. Mi az?
Azt mondta nekem, hogy megtalálta a bérkocsit, melybe a leányt beszállni látta. Így azt is megtudta, hova vitte az őt? kérdé élénk aggodalommal Hermance. Nem! A kocsis nem adott neki semmiféle fölvilágosítást. Csodálatos! De hála Istennek, hogy ő nem tudott meg semmit, mondá látható megkönnyebbüléssel Esztheyné.
A Nap Szava
Mások Keresik