United States or Chad ? Vote for the TOP Country of the Week !


Szerencsére Manó nem volt tanuja e demokratikus tüntetésnek; mert Volkánék látogatása után vadászni ment a mezőre, hogy vadpecsenyével járuljon a lakoma gazdagításához s csak késő este tért haza üres táskával és sántító lábbal, a mi azonban nem volt nagy baj, mert Cserepes András, ki ezúttal földesúri engedélylyel gyakorolta az orvvadászat mesterségét, már előbb ellátta volt a konyhát két kövér őzzel s megszámlálhatatlan nyulakkal és mindenféle vad madarakkal.

Hamar odaadta a kis ajtón kinéző valakinek, aki vérpiros arccal és mohó kézzel kapott utána. Azután az ajtó becsapódott; a diákocska pedig, „re bene gesta", jól végzett dolga kellemes tudatában most már visszafelé sétált, haza, a szomszédos inspektori kúriára, és gépies makacssággal, de már nem olyan hangosan magolta: „Trans apud adversus quarto junguntur et ante"...

Mikor haza került, semmije sem volt, dolgozni kellett, de attól sem ijedt meg. Ez pedig csak az apocalypsis igazi csodája. Jószágot bérelt, nem félt a rosz esztendőtől. Még az időtől sem. A mi épen hihetetlen. Egyszer a mennykő a mezőn hét lépésnyire ütött le mellette: „no ugyan nagy tus!“ mondá mikor nekem semmi sincs a kezemben“. Járt egyszer Budapesten az állatseregély.

Itt hosszú ideig értekezett a jogtudós urasággal, azután ismét kocsira űlt, de nem hajtatott egyenesen haza, hanem megkerülve kastélyát, a faluban, a plébános lakása előtt állott meg.

Szodoray és Ilka a haramiák barlangjából kiszabadulván, elérték azon csapatot, mely Nagybányáról a haramiák üldözésére küldetett, innen a városba mentek, onnan pedig az utak már bátorságosak lévén, szerencsésen haza értek Fertős-Almásra.

A legrosszabb kedvben érkezett haza, s egy perczig arra gondolt, ne hagyja-e abba Dózia keresését, ki oly háládatlan volt iránta, és hajlandóságot érzett arra.

Ujságot is akarok mondani, gróf úr, ha érdeklik egy kevéssé az én ügyeim. Ekkor már Oroszlay háza előtt voltak, s Enyingi megállva a kapu előtt, kérdőleg nézett . Vőlegény vagyok, s leendő házasságomat tulajdonképpen méltóságodnak köszönöm. Nekem? kérdé csodálkozva a gróf. Ezt igazán nem tudom, hogy történhetik, miután semmit sem sejtek arról.

Eveline is otthon maradt, de ő maga egyedül nem képes megfelelni az ezerféle teendőnek. Atlasz úr tehát haza siet; de bármennyire siet, útközben megáll a vásáros sátraknál, s próbából és mulatságból alkudozni kezd pántlikára, selyem kendőre s más efféle falusi piperére. A sátoros zsidó nem tudja, hogy a földesúr alkudozik vele és meg akarja csalni.

Milyen nagyszerű, hogy te magaddal hordod a te bolondos környékedett a legjózanabb helyre is, mint a csiga a házát. Hej, Géza élni, élni, élni kellene. De nem máshol, hanem otthon. Mert ha az ember máshol él, az olyan, mintha csak álmodna. Sohasem olyan valóságos mint otthon. Tulajdonképen csak ezért jöttem haza. Csak ezért. Nem fog itthon nyakadba ülni a nagyúri, gazdag familiád és a társaság?

Itt lakott Sándor, az igazi földesúr; itt volt a gróf és grófné lakosztálya, mikor pénzre volt szükségök és meglátogatták az öregeket; és itt pihente ki országos fáradalmait a miniszter jobb keze, mikor a szünidőben haza jött vadászni és uraskodni. Az öreg asszonyság magas hátú, kipárnázott karszékben ült, nagy kendőkbe burkolva, széles főkötővel, mely alól nem látszott ki selyem parókája.