United States or Falkland Islands ? Vote for the TOP Country of the Week !
Veronika egy pillanatra lesüté szemét, mert érezte, hogy pillái megnedvesedtek, azután minden bátorságát összeszedve, kérdé: Akarja látni Dóziát? Az volna legfőbb boldogságom! Veronika elhagyta helyét s a mellékszoba ajtajához közeledett, de mielőtt odaérhetett volna, gyorsan távozó lépteket hallott és ruhasuhogást, mintha valaki sietve távozott volna a függöny mögött.
Ellenben más volt a francia. Azt tanultuk keményen s e nyelven kérdeztük az utcán egymástól, hogy hol van a bicskám. A bicskánk ugyan a zsebünkben volt, ezt tudtuk, meg is tapogattuk, de azért kérdeztük egymást s azt hiszem, társalgásunkkal a polgármesternek is imponáltunk volna, ha azon időtájban a polgármester nem hallott volna nagyot.
Az idősebb csendőr gondolkozni kezdett s kétszer, háromszor is végignézte a fiút, a mig szólott. Egy kis szürke, szakálla és bajusza is volt? Ugy-e? Az, az, ismerte talán? A csendőr meglökte a társát s odasúgott neki valamit. A fiu annyit hallott belőle: a kapuban, de erre fölkapta a fejét. Talán látta szegényt? Bár ott lettem volna.
De ő nem annak a gyermeke, a ki leányának hittük. Dózia atyja Somorjay katonatiszt volt, s éppen a gyermekcsere az, mivel Holcsi vádolva van. Enyingi láthatólag meg volt lepetve. Ki mondta ezt neked? kérdé feszülten. Kardos, viszonzá hévvel Oroszlay, s elbeszélte neki az egész történetet, mit a detektivtől hallott. Igy Dózia Holcsi unokanővére, mondá vállat vonva s futó gúnnyal Enyingi.
Kábult volt, nem igen tudott gondolkozni se, csak az járt valahogy tompán a fejében, hogy mikor jön vissza a leány. Arra gondolt, hogy akkor is ő jön majd utána. Üres kocsin mennek haza, egymás mellé ülnek. Mintha csendes sóhajtást hallott volna a kocsi tetején. Fölmászott és a mikor a leányra pillantott, rémülten kiabálni kezdett. Mit csinálsz? Mit csinálsz?
A leány csak az ajtóig mert menni, s ott is minden pillanatban készen volt arra, hogy visszafusson. Gergely összekeresgélt minden zugot, felnyitogatta a szekrényeket is és kijelentette, hogy itt semmi sincs. Pedig mozgott, halottam, erősitette a leány s megrázkódott, mikor eszébe jutott a hang, a melyet hallott. Gergely csak nézte s mikor látta, hogy még mindig nagyon fél, fejére tette a kezét.
Klára hangokat hallott a kertben s az ablakhoz szaladt. Dózia jön! mondá gyámjának, ki rögtön az ajtó felé közeledett, hol annak be kellett lépni az ebédlőbe, s pár percz mulva szemközt álltak egymással a küszöbön.
Tán rosszul érzi magát, avagy rossz híreket hallott öccse urától? kérdé a vendég lágy, behizelgő hangján. Mindkettőben vala részem! válaszolá a tudós kedvetlenül. Főfájás és borzongások kínoznak már pár nap óta! De most csak a tűzre legyen gondunk! A rosszullét majd csak elmúlik.
Növendékeimnek nem tilthatom el, hogy ne írjanak szülőiknek a történtekről. És tizenegyen vannak... A mit pedig annyian tudnak, az nem marad titokban. Hermancenek lesütött feje kifejezte, hogy a mit Obrennétól hallott, azt be kell látnia, mert annak igaza van. Mély, nehéz sóhaj röppent ki ajkán s Dóziához fordulva mondá: Végy köpenyt és kalapot, s menjünk!
Hm, az ilyen gyógyulások nem zárják ki a recidivát. Nem hiszem, nem tudom hinni, hogy Sándor azok után, a miket tőlem hallott, még kételkedni merne bennem, mondá Klára hevesen. No, no, azért még sem szeretném nagy próbára tenni erejét. Tisztába akarok jönni evvel a Lándsával és szándékával; nem tűröm, hogy még sokáig folytassa e játékot.
A Nap Szava
Mások Keresik