United States or Nicaragua ? Vote for the TOP Country of the Week !


Az összezúzott ablakok kicsorbult széleikkel úgy tátogtak az emberre, mint egy-egy fogatlan fekete száj. Élet sehol sem mutatkozott. Mindenütt feketeség, mozdulatlanság és nyugalmas csend. Igazi elátkozott kastély lett volna ez a népmeséből, ha az ablakokon és ajtókon kiáramló rettenetes bűz nem riasztotta volna az embert a valóságra. Hátráltam, mintha fejbe ütöttek volna. Gyerünk innen, Regina!

IDA: És Biró Katica? JÁNOS: Az kivétel. De miért emlited ép Biro Katát? IDA: Mert ép most lovagol erre. JÁNOS: Hova? Galambszeginé Biró Katica nemcsak a leggazdagabb asszony, hanem a legszebb és legsikkesebb asszony ... JÁNOS: Mit használ szegénynek, ha olyan buta ... IDA: Dehogy buta ... JÁNOS: Sohase tudta a leckéjét ... IDA: És ez a fokmérője az okosságnak?

És itt Károlyi Sándorra kell áttérnünk, mert beszélhetnénk-e a feleségről méltóan, ha férje pályáját nem érintenők? Takáts Sándor mellékesen, de nyomós érvekkel száll síkra Károlyi Sándor hírnevéért. Érvei nyomósak, mert új, vagy figyelembe nem vett adatokra támaszkodhatik.

Valója ugyan semmi jót sem mutatott, de üressége a rosszból sem fejezhete többet ki szándékánál, magát gonoszságokban kitüntetni, ha az ahhoz kivántató lelki erő hiányával nem lett volna. Most kincsei, s talán élete vesztesége miatt a rettegés, máskor szokatlan elevenséget önte el rajta.

Mit kiván nekem mondani, Jakab? kérdé meglehetős elfogultsággal küzdve, s arczán feszült érdek és várakozás volt kifejezve. Oroszlay elfoglalá a neki mutatott helyet szemben vele s kérdé: Emlékszik grófné az Obren névre, ha nem csalódom, említette azt egyszer előttem? Ismerem ezt a nevet és tulajdonosnőjét is, de nem beszéltem önnek soha róla.

Honnét jön ily gondolatokba mélyedve? kérdé Jakab, szokott nyájas modorában szólítván meg őt. Ha magamban vagyok, rendesen dolgaimon tűnődöm. Az én hivatásom sok fejtörést kíván. Előbbre van már azon az úton, melyen, mint a multkor mondta, érdekes fölfedezéseket vár? Sokkal előbbre, de engedje meg gróf úr, hogy most még ne beszéljek arról.

De milyen más volt a tekintete! Ha koronkint komolyan, figyelmesen hallgatta, amit egy léha életü, de alapjában szomoru ember beszélt neki, olyan szépen tudott nézni, mint soha senki más. S mikor erre a meleg, odaadó tekintetre gondolt, kedve lett volna kiszállni és tüstént visszafordulni. Eh, mindegy! Úgy van jól, ahogy van. A vonat megállott. Árokszállás!

A középkori kondottierik sem kérdezték, hogy a zsoldos-szakma és szép mesterség-e, hanem azt látták, hogy kifizeti magát, sőt ha valaki Colleone, akkor évi 100.000 aranyforintot is szerezhet s azután még szobrot is kap Venéziában!

A gonosz féreg folyton ott őrölt a szívben, s a gyötrő képzelem egyre azt súgta fülébe: hátha igaz volt? hátha újra igaz lesz, ha alkalom kerül ?

Közönyös tárgyakról folyt a társalgás és ha Enyingi már nem lett volna tisztában a dolgok állásával, fölvilágosítja őt Jakab gróf elfogultsága, kit soha sem látott oly tétovázónak, mint az étkezés alatt.

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik