United States or Dominica ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ő majdnem semmit sem beszélt az ottaniakról, sőt csodálkoztam, hogy oly rövid időt töltött Csetneken. Tudjuk, hogy nem kedveli a zajos mulatságokat, mondá gyorsan, majdnem zavarral a leány, ott pedig meglehetős élénken teltek a napok. Vadászat, játék, bál, szinházi előadás egymást váltották föl s néha már sok is volt az élvezetből. Nem történt köztetek semmi? Jakab kissé lehangoltnak látszott.
Dózia kisasszony már elment, mondá Zsófia, a szobaleány. Talán a kertben sétál? kérdé meglepetve Klára, s elfelejtkezvén görcseiről, gyorsan felült ágyában. Imádságos könyvet vitt kezében, mint minden vasárnap reggel. Valószinüleg a templomba ment. Ily korán! kiáltott föl Klára, s gyorsan öltözni kezdett. Már jól van kisasszony? kérdé elmosolyodva Zsófi.
Viszem a topánodat, pokrócodat, meg a magam rongyait is, téged nem vehetlek a hátamra, mert nem birlak el. Magadnak kell jönnöd.... gyorsan... különben utólérnek. Jó, jó... Mondtam már, hogy én hamar végzek magammal, ha úgy fordulna a szerencsétlenség, hogy megfogjanak, folytatta elszánt ingerültséggel a leány én hamar megfojtom magamat a kötényem szalagjával... te azonban a kezük közé kerülsz...
Kardos egy tízkoronást nyújtott át neki s nemsokára távozott, de behúzódott a sötétes kapu alá, mert Holcsi alakját látta közeledni, ki őt nem véve észre, gyorsan sietett fölfelé a lépcsőn. Nagyszerű kilátások! gondolta a detektiv. Tervem kivitele jól kezdődik, s ha itt lakom, figyelemmel kisérhetem ezt a vén rókát, kit mindenre képesnek tartok. De hol láttam már annak a csinos leánynak a szemeit?
A kiben semmi élet se volt már, azt csak lefordították az ajtódeszkáról a zsupra, ami éppen következett, gyorsan fordultak be a kapun, meg ujra ki, csak hang nem volt semerre semmi egészséges, emberi. Egy-egy láncz csikorgott vagy messze keservesen vonított egy kutya.
Az egész világ forgott velem... nem is tudtam, hogy mit csinálok... mindenféle csunyaság megjárta szédelgő fejemet, azért viseltem magam úgy, mint egy bolond... Hagyjuk ezt, Regina... rég volt. Felém fordította élénk tekintetét és gyorsan megszakított.
A valamely okból ezúttal úgylátszik roppant komolyan felbőszült vadmacska nem jött vissza. Fekhelye érintetlen volt. Makacs egy portéka, az bizonyos. Ez azonban nem az én dolgom, hanem az övé. Egy pillanatig tűnődtem, hogy voltaképen mit kellene most csinálni, azután gyorsan határoztam.
Vele jöttem én is e vidékre azt megtekinteni, s ez alkalommal kerestük föl Holcsi Kálmánt Tornyoson és ismerkedtünk meg a leányokkal, kiket az előbb oly gyorsan röpített el közelünkből...
Ha azonban a fiut nagyon elfoglalták a könyvei, napokig sem beszéltek egyebet, csak éppen, hogy köszöntötték egymást. Egyszer a leány a maga kedves, kisleányos modorában utját is állotta, a mint ebéd után gyorsan szobájába akart menni, hogy tovább tanuljon. Tudja Gergely ur, hogy maga nagyon goromba? kérdezte és kihivólag, valósággal vakmerően nézett fel a nagy emberre.
Borzasztó felelte a leány, de nem tudott elég halkan beszélni, mert az egér is meghallotta s gyorsan vissza szaladt a kemencze mögé. Lássa elkergette... Gergely most már szépen jó éjszakát kivánt s vissza akart menni a szobájába. A leány azonban csak nem bocsátotta el a karját s rémülten kérdezte: Itt akar hagyni? De hát mit csináljak, látja, hogy nincs már baj. És az egér?
A Nap Szava
Mások Keresik