United States or Guatemala ? Vote for the TOP Country of the Week !
Elegáns lovagló ruha van rajta. Kezében lovagló pálca. Ami volt, azt ugyancsak elrontotta! A lovászom emlitette, hogy a Jenőke volt ... JÁNOS: Akire rávágott ... az én fiam ... a volt tanitójának a fia! KAGICA: Bocsásson meg, kedves tanitó ur, de nem tudtam, hogy ő volt.
Szamarak vagyunk, fiam, azok, az egész menázs!... Kadar már ezt nem hallotta. Kocsija a kapu előtt várta, felült s rögtön hazaindult a faluba. A félúton rákiáltott a kocsisra: fordulj vissza! Az jutott eszébe s ebben az eredményben összpontosult minden, a mit zavarosan összegondolt az uton, hogy visszamegy, együtt vacsorázik a tisztekkel és mond nekik valamit.
Ez valószínű, mondá gondolkozva Hermance, mert hisz a föld nem nyelhette el, s nem barangolhatott egyedül az utczákon. A véletlen kezére játszott, de ez nagyszerű fölfedezés, Ernesztine. Fiam tudni fogja a bérkocsi számát, mert talán rendesen azzal jár, s attól megtudjuk, hova vitte Dóziát. Dóziának hivják? kérdé a komorna meglepetve.
Én is gondoltam rá mondta de nem jól tettem. Ők az erősebbek. Most már látom, hiába minden. Hát ha leütöm a zsandárt, mi lesz? Engem is leütnek. Hát a kis fiam, abból mi lesz? Abból embert kell csinálni, nem olyant, mint a milyen szegény ördög az apja, hanem urat. Mégis leütöttem volna! állitotta konokul a másik. Le, mert nem vesztettél semmit.
Egyszer jön egy állat, valami nagy kutya, ugy láttam az első perczben s felkapja a gyereket a cselédház elől s eliramodik vele. A gyermek visít, igy: Jaj! Jaj! én beszaladok a puskáért, de a mire kijöttem, már vége volt mindennek. Farkas volt, nem kutya. Ide beszemtelenkedett s elvitte a fiam. Ezt keresem, ezt a dögöt, hanem még nem találtam meg. A szivembe szaladt minden vérem.
Idején valónak tartá végre valódi helyzetére figyelmeztetni az elbizakodott embert. Míg a kisasszonyt lovagolni viszi a Sándor fiam, mi az alatt elmehetünk a templomba és én megmutatom ott a reparálni való képeket. De Boglár Kálmánt épen nem sújtotta le e figyelmeztetés. Ki gondolna ma a képekkel! kiáltott nevetve. Ma mulatni akarok, a pap kocsiján én is kihajtok a pusztára.
Otthon a kardot egyik sarokba, a sapkát a másikba, a blouzt a harmadikba. Abból kiesik a szabadságos kis könyv, amelyet újmódiasan fényes rézszegekkel patkoltak meg. A lábak alatt egy apró férfiú ténfereg. Apa, tönyvet kéri. Minek az neked, fiam? Nem játék ez. De már nagyon rákötötte magát. Tönyvet. Hát nesze, de jól vigyázz rá, el ne tépd, mert nagyon drága jószág. Épen tíz esztendőbe került.
A Nap Szava
Mások Keresik