United States or Burkina Faso ? Vote for the TOP Country of the Week !


Azt, kedves nagyasszonyom, hogy fene ízlése van a kölyöknek; az ő helyén magam sem igen cselekedném máskép. Nemes Nánay Zsuzsánna nagy lélekzetet vett, amiből sejteni lehetett, hogy egy szusszal hosszabb válaszra készül; de az inspektor még nem fejezte be.

A fene gondol valamit válaszolta szemmel látható izgatottsággal, hanem tudja, az úgy van, hogy amíg csak az ágyúk diskurálnak, addig nem is érdemes odafigyelni, mert nagyon messze van a bál amikor azonban már a puskák is beleszólnak a dologba, akkor remélni lehet, hogy az ügy komolyodik. Igen, igen... most már csakugyan komolyodik. Hallja? Intettem, hogy hallom.

Igy ni, kérem! mondogatta bátorítva nincs semmi baj, főerdőtanácsos úr. Nyolc nap mulva a fene se fogja észrevenni, hogy az a piszok dög ide eresztette be egyik méregfogát. Kár a nadrágért, meg a bakancsért mind a kettő véres lett. De erre már belőlem is kikívánkozott a jogos harag. A bakancsért nem kár! Ezért a cudarért nem kár, hogy az ördög vigye el... bárcsak szétment volna.

Varga Ferenc bólingatott, hogy érti, de egyben azt is azonnal hozzáharangozta a maga pompás mély hangján: Ha ott van az ellenség, hát akkor oda kell menni és meg kell verni, a fene egye meg... Annál hamarább mehetünk haza. Persze, hogy annál hamarabb mehetünk haza. De hol van még ez a haza? Félistennek kellene lennie, aki ezt pontosan megjósolja.

Most már gyerek is volt odahaza, fiu, a kiből ugy határoztam, hogy tanult embert nevelek, meg az asszony, aki mosott reám, meg ugy gondoskodott rólam, mintha az édes anyám lett volna, hát csak elnéztem mindent. Bánja a fene, gondoltam, szenvedek, legalább van miért. Leginkább a mészáros legények jártak hozzánk a vágóhidról. Mit kezdjek ki velük.

Úgy, hangzott az örvendő válasz hogy ha csak a fene megint bele nem üti az orrát ma elintézhetjük ügyünket az ellenséggel és aztán fel is út, le is... mehetünk haza. Ezt a kedves együgyűséget annyi melegséggel tálalta ki nekem a vasnak ez a kitűnő májsztere, hogy nem tudtam nevetni rajta.

Barátom, ez a hölgy a szamócát januárban, a szőlőt februárban, a vizét pedig áprilisban szereti. Fene gyerek, az igaz. Szeretnék veled menni, de szolgálatom van. Ebéd után elbúcsúztak egymástól. Vidovics haza ment, pakoltatott s kikocsizott a vasúthoz.

A láthatár vonalában fel-feltünedező apró pontok nemsokára közelebb mutatkoztak... s néhány perc mulva már egészen jól ki lehetett venni a hegyes orosz puska »cserebogarak« zümmögését... No, végre, a fene egye meg... dörmögte elégedetten a mellettem morfondirozó mester és egészen felfrissülve ütötte fel a fejét, csakhogy már kezdik.

Őrmester úr Varga eközben még mindig megütközve figyelte a távolságban visszafelé bukdácsoló apró pontokat, azután szinte elkeseredve fordult hozzám, s hatalmas ökleivel ismét elkezdte döngetni az árok puha földjét. Hátrálnak, kérem... hátrálnak, a fene egye meg őket, ebben nem lehet kétség! Itt hagynak és nekünk nem szabad utánuk mennünk.

A Nap Szava

pajta

Mások Keresik