United States or Norfolk Island ? Vote for the TOP Country of the Week !


Sokáig ült ott, de elnézte volna tán az örökkévalóságig, midőn a liciummal benőtt kerítés mögött léptek zaja hallatszott. Ragyogó szemekkel ugrott fel a lány és sietett a kis eldugott ajtó felé, melynek furfangosan készült fazávárát egy ismerős kéz jártasan félretolta. Úgy van, úgy, mint a kertész beszélte, dörmögte a spanyol.

Utasitást adott a Comitatsvorstandoknak, a Comitatsvorstaridok a Bezirkscomissäreknek, a Bezirkscomissärek az Ortsnotäreknek, hogy az irástudó notabelek jegyzékét küldjék fel a falukból.

A másik pillanatban már harsány diadalordítás röppent el mindkettőjük ajakáról, mert az ólomgolyó ugyanabban a pillanatban tiszta színarannyá változott. Bornemissza Lénárd a határtalan örömtől mámorosan járkált fel és alá a setét toronyhelyiségben. Szíve hevesen dobogott. Felment a bibliothecás terembe. A nagy asztal szélén egy levél feküdt. Megismerte Julián páter írását. Becsengette Ivánt.

Dömötör János szociológiai elveit nyiltan csak Piacella Virgil, a sírkőgyáros helyeselte. Egyebekben azonban korántsem volt Dömötör személyétől annyira elragadtatva. Ez a zsugori és fenhéjázó olasz fiatal korában maga is szobrászművésznek készült, de álmait fel kellett cserélnie a sírkőgyáros számtalan milliójával.

Midőn a beledobott rézmonéta izzó vegyülékemben színezüstté változott, maga a császár is a legnagyobb bámulattal és elragadtatással ugrott fel karosszékéből.

Annyit zaklattam érte, hogy egyszer türelmetlen lett és így kiáltott fel: Istenem, keressen valakit!... Abban a percben el is hallgatott, de már kimondta. S az én agyvelőm egyszerre megdermedt, a szívem meghiggadt, elnémult. „Keressek valakit!"... Kiegészítettem: aki olyan lehessen, amilyennek én őt és csak őt kivánnám... Egyre ezt ismételtem magamban: „keressen valakit... keressen valakit..."

Neked kell eltartanod őt is, s a mint ismerem a vén ganefet, többe fog kerülni, mint egy asszony. Atyám, ne feledkezzél meg magadról, szólt Sándor fölpattanva. Csak úgy véletlenül szaladt ki a számon az a ganef szó, mentegetőzött Atlasz úr megszégyenülve. Tudod, hogy nem szoktam ilyen közönséges szavakat használni, de most fel voltam hevülve és nem tudtam, mit mondok.

Eszter újra csak tünődve nézett , mintha sehogysem értené, mit törődnek annyit ővele; nem volt ő ahhoz szokva; nem fél ő senkitől sem. Az erdész pipára gyújtott s elindult az útjára, hazafelé. De az erdő széléről visszajött. Te, mondta, holnap aligha eljöhetek. Vadorzót lesünk. A fácánosban tett kárt tegnap is.

Szemében a bűbájos nyári éjszakák fénye derengett. Szája szögletén állandóan ott hamiskodott az a férfibolondító mosolygás, ahogyan senki más sem mosolygott a világon. Ha megszólalt, az a legszebb zenével ért fel, kivált Parády Ambrusnak.

Régi biz az, mondá a korcsmáros, e héten még nem sütött a feleségem.“ No hát nem sütött. A vendéglős maga teritett fel, ő hordott fel minden tányért, poharat. „Hát a szép asszony hol van?“ „Hát csak megvan maga magának.“

A Nap Szava

hallgatagság

Mások Keresik