United States or Belize ? Vote for the TOP Country of the Week !
Hát te nem láttál meg belőle mást, mint a bajuszát? Az nem is bajusz, hanem finom pehely, a miből nem haj nő, hanem tollú, mint az angyalok szárnyában. De Sándor nem méltányolta atyjának e szokatlan költői föllendülését, s mivel ezalatt fölértek az emeletre, megfordult és szó nélkül szobája felé ment. Atlasz úr fejét csóválva nézett fia után, míg a folyosó kanyarulatánál el nem tűnt szeme elől.
Amíg a torniszterből kiszedegettem a szükséges sleif-bandokat, visszanéztem a barlang szája felé és megállapítottam, hogy csakugyan egyedül vagyok: a leány kiment és vézna alakja beleveszett a sötétségbe. Magammal törődtem, nem vele. Félkézzel bekötni egy sebet nem a legkönnyebb munka, a sleif-band vége mindegyre kicsúszott ujjaim közül, pedig a fogaimmal is segítettem.
Ekként végezvén dolgukat, még alkony előtt mindnyájan útnak indultak: Szirmayék az egy hajdú csapat által kisért pénzzel Ugocsába, Szodoray Boldizsár pedig, Karácson Tivadar s velök maradt emberei Nagybánya felé.
Remélem folytatá Bagosy, Steinville, ha már Erdélyt nem védheti, hazánk felé vonja magát, hogy ezt, a bizonyosan felkelendő nemességgel egyesülvén, megmenthesse s a rabló csordától a foglyokat megszabadítsa, a zsákmányt vissza vegye. Insurrectio ha ha ha! röhöge a Donnerbaumsbergi lovag Barbaroza pogányhalál!
De minthogy a postáskisasszonyt áthelyeztetnem csak egy szavamba került, tehát nem tartottam érdemesnek, hogy veled szót váltsak róla. Hanem azóta még jobban résen vagyok.... Megint elhallgatott. A falu harangja éppen elkezdte kongani az Áve Máriát. Az öregasszony felállott, keresztet vetett és a templom felé fordulva halkan imádkozott. Bandi gépiesen ugyanezt cselekedte.
Az volt a szerencsénk, hogy ez a nyírfa volt itt a legmagasabban fekvő pont, különben nyakig vízbe kerülhettünk volna. A ponyvára lezúduló töméntelen víz így lerohant mellettünk az árok felé és aránylag elég szárazon hagyta azt a kicsi helyet, amelyen szoronganunk kellett. Ebből a kényelmetlen szorongásból azonban már igazán elég volt. Teljességgel nem éreztem a térdeimet. Akárcsak két fadarab.
És ha a véletlenben bízott, igaza volt, mert kilépve a kapun, két fiatal leányt látott a ház felé közeledni, a kik karöltve, vidám csevegéssel jöttek, s midőn, az ő bérkocsisa mellett elhaladtak, az megemelte előttük kalapját, mit mindketten viszonoztak, de a fiatalabbik sötéten elpirult, s gyorsan félrefordítá fejét, mely mozdulat által annak szemei az ő szemeivel találkoztak, s egy másodperczig egymásba mélyedt tekintetük.
Két hónap multán, hogy megbizonyosodott munkája sikeréről, elhagyta a romokat, felöltötte a régi bársonyruhát s kezében a nagy elixiriummal, megindult az úton Huesca felé. Enyhe áprilisi nap volt. Az égen ezüstös felhők fodrozódtak s az aranyeső halványzöld ágai között csillogó bogarak keringtek. Lullus Raymundus dobogó szívvel, görnyedten, lassan lépegetett lefelé a lejtőn.
Azonban minden bölcselkedésemet halomra döntötte egyszerre az a halk papucscsoszogás, a mi éjféltájon ajtóm felé közeledett; a szivem egyszerre elszabadult s nyargalt velem árkon, bokron keresztül; minden csepp vérem bosznyák lázadóvá lett egyszerre, éreztem, hogy nem fogok ismerni kegyelmet! Koczogtatnak. Szabad.
De Jung Kálmánt elpakolhatod már a szivedbe és ezt a május hónapot is. Tudod, hol a kezdete, hol a vége. És szép volt. A hölgy föltámaszkodott és a szobaur felé forditotta nedves arcát, de nem tudott mindjárt beszélni, olyan erősen juhádzott és a melle fel-felzihált. Géza, mondta később ezután már száz férfi jöhet a szerelmével. Hegyeket mozdithatnak el értem. Ölhetik egymást és magukat.
A Nap Szava
Mások Keresik