United States or Peru ? Vote for the TOP Country of the Week !
Ismerősei bolondnak tartották, aki elérhetetlen dolgokon töri a fejét és azt ajánlották neki, hogy hagyjon fel rögeszméjével és vállaljon jövedelmezőbb munkát. De ő, habár a választóvízzel kevert gumiról is kisült, hogy nem tökéletes, nem hallgatott rájuk, haladt tovább a maga útján. Végül is a véletlen célhoz juttatta.
Ebből kifolyólag, belekezdett egy fölötte érdekes témába: Milyen hatása volt a háborúnak a nőkre? Érdekesen beszélt. Játszott a témával. Villogtatta. A fiú keserű pesszimizmusának kemény kapcsait hévvel ostromolta. Nagyon belemelegedtek. A főhadnagy jött egy fiatal orvossal. Ősz fejét mélyen meghajtotta előttük. Ruzsinszky vagyok. Engedelmükkel... Visszaült egy pillanatra.
Egy eltévedt birkát mindenki nagyobb igyekezettel keresne, mint engem aki semmire sem vagyok jó. Mit használ, hogy én tudom, mennyit érek ha más nem tudja? Nono... van, aki tudja. Regina fejét rázta. Te sem tudod, különben nem hagytál volna el. Látod, ez nagyon elkeserített... Nem mutattam, mert minek? Tán el sem hitted volna, hogy itt belül... a lelkemben... minden vérzett.
Hogyan került ide, azt nem tudom mondotta fejét rázva csavargás közben vetődött erre is, mint másfelé, ahol csavarogni szokott. Ismerem gyermekkorom óta. Sokszor járt nálunk is a tanyán. Nevét nem tudtuk, mert nem tudta megmondani, kinek hívják.
Ez a szó kifejez mindent, sőt arra kérlek, hogy mindazt, mit én saját erőmből el tudtam hallgatni, titkolni hosszú évek során, segítsd te is elhallgatni továbbra is örökre! De Bertalan gróf sokkal izgatottabb volt, sem hogy e kérelem okszerüségére hallgatott volna. Mivel vádolsz? Akarom tudni gyanudat, hogy azt megczáfolhassam. Hermance nyugodt méltósággal s tagadólag rázta meg fejét.
A mikor megjött, fölültek, az egyik asszony a gyermek fejét, a másik a lábait szorította magához s mind a ketten elkezdtek halkan a fogaik között imádkozni. Már alkonyodott. A gyermek testén néha, mintha a hideg futott volna végig, ugy megreszketett. Az anyja jobban a fejére huzta a lepedőt s a mikor rápillantott, megragadta a másik asszony karját és nyögve beszélt. Nézze, mintha feketednék.
A kapitány úr maga elé vezettette és sokáig beszélt neki valamit német nyelven. Nem értettük hogy mit, mert messze álltunk, csak azt láttuk, hogy az öreg asszony ismét sírni kezdett és a fejét rázogatta. Később azonban, úgy látszik, mégis csak szót fogadott, mert kézen fogta a mellette keservesen pityergő kis leányocskát és egy melléje adott káplár társaságában elindult vele a frontunk háta mögé.
Semmit sem látott, s ez, ha nem is nyugtatta meg gyanakvó lelkét, legalább képessé tette a nyugalom színlelésére. De Klárának ez is elég volt, aggodalmai eloszlottak s megnyugodva, boldogan hajtotta álomra fejét. Midőn Sándor másnap reggel kilépett szobájából, atyját találta a tornáczon.
Szótlanul üldödéltünk a barlang szája előtt. Regina a cipői kioldozásával bajlakodott. Biztattam, hogy holnap nekifogunk és új cipőt csinálunk. Elmosolyodott és a fejét rázta. Az égből nem hull bőr. Az égből nem, de a »bornyú«-ból majd ki fog hullani egy akkora darab, hogy ki lehet mesterkedni belőle egy pár neked való sarufélét. Kicsi lábad van, telni fog.
A láthatár vonalában fel-feltünedező apró pontok nemsokára közelebb mutatkoztak... s néhány perc mulva már egészen jól ki lehetett venni a hegyes orosz puska »cserebogarak« zümmögését... No, végre, a fene egye meg... dörmögte elégedetten a mellettem morfondirozó mester és egészen felfrissülve ütötte fel a fejét, csakhogy már kezdik.