United States or Hungary ? Vote for the TOP Country of the Week !
A mit tehát Pintye Gregor csak sebes árnyék vonatokban állíta a bojár lelkének elejébe, azt Zakarovics Tógyer, mert ez vala a tisztelt kereskedő neve, élénkebben festé ki, sok bölcs és drága oktatásokat adván a kapitánynak, mint fejtse ki érzelmeit és szándékát Szirmayné előtt, Bogdanu pedig, kinek egyetlen jó tulajdonsága az volt, hogy okosabbaktól szívesen engedte magát vezéreltetni, de ezen jó is majd mindig gonoszszá vált, mert azon okosabbak többnyire rosszabbak is szoktak lenni: nagy figyelemmel és hirtelenséggel nyelte el akárkinek oktatásait, mint a strucz eledelét, nem tudva megkülönböztetni az ízes rizst, az égő széntől, úgy most Zakarovics körülményes útmutatásai is tárt füleket és többszöri ismételés és magyarázás után kis emlékezetet leltek nála.
Ha kész ön azt felvenni, a királyt fogja szolgálni benne: és nem tovább, mint négy napig“ A fiatal férfi végiggondolt az ajánlaton és ráált. Négy napig testőrhuszárkodott báró Sina mellett, s ez alatt deli alakja s finom modora által még azok figyelmét is magára vonta, a kik különben nem szokták az ilyen öltözetben levő embereket észrevenni.
Dömötör boldog volt, hogy a legdrámaibb problema: Nórával szemben való kötelességei és Ágnes iránt kilobbant szerelme ilyen pompás önkéntelenséggel megoldódott. Nem is volt tiszta és erkölcsös gondolat állapította meg magában bűnbánóan, hogy vágyaimmal habár titokban is e gyenge és ártatlan leányka után törekedtem. Az Isten újja ez mondogatta megbékélten és rezignációval.
Még az öregek találmánya ez, ama régi sátorkorszakból, mikor ló hátára tették a házat s odább vitték egynapi járó földdel. Ez valami rácfajta szó, azelőtt csak csilsátornak nevezték, amint hogy nem is más, mint sátor.
E szavak után távozott a detektiv s oly gyorsan hagyta el a szobát, mintha nagyon sietős teendői volnának. Miféle gyanuja lehet? kérdé Enyingi, midőn egyedül maradtak. Szemén láttam, hogy valami érdekes ügyet forgat fejében. Ki tudja, miféle gyanu keletkezett agyában? Ez a Holcsi nagyon rossz hírű ember. Közvetítő, uzsorás, de ügyvédi diplomával bir, mondá Enyingi s ez fedezi őt üzelmeiben.
Ez egy egész kis regény, de nem beszélhetek róla s csak annyit mondhatok, hogy Pozsonymegye egyik legkiesebb vidéken fekszik a birtok, szép kis régi kastélylyal, mely azonban meglehetős elhanyagolt állapotban van, viszonzá Enyingi, ki úgy gondolkozott, hogy miután a vásárlás ténynyé vált, már lehet beszélni róla.
Morelli kapitány úr hangja ez? Rá sem lehetett ismerni... Mintha egy dühös vércse vijjongott volna. Éljen a kapitány úr! ordították a fiúk. Éljen a magyar becsilet és gurázs! rikoltotta magasra emelt revolverét megforgatva az öreg úr also csak nyugalom, fiaim, nur Ruhe, und Vorsicht... und elevigyazatosság!
Az ilyen beszéd úgy elterjedt huszonnégy óra alatt, hogy az öreg Kertész Muki meghatva sietett Péry Balázshoz: No de kedves öcsém, micsoda dolog már ez? hogy beszélhettél olyan bolondokat? legyen eszed és merszed! Péry Balázs azután maga sem tudta, hogy s mint, csak arra eszmélt, hogy visszavonhatatlanul vőlegény és aki a kezét hálaadó csókra tartja eléje, az nemes Nánay Zsuzsánna nagyasszony.
Mintha egy villámgyors pillanat alatt egyszerre és egészen megváltozott volna ez a vézna kis teremtés, az arca, a szája, a szeme nem az volt, ami eddig, hanem valami egészen idegen... és egészen más. Tömött vörös haja, mint egy égő korona, szinte lángolni látszott fején.
Soha!... Ezt meg én igértem volt meg a gyámomnak. Becsületszóra. És én meg is tartom. Igen? Hehe!... No lám! De talán mégis, lásd, ez egyszer... Máskép nem segíthetek magamon. Szentugyse nem. Ne beszéljünk többet erről a dologról, barátom. De, nézd, édes Leona, kérlek szépen... Már mondtam, ne beszéljünk róla. A főhadnagy kiegyenesedett. Hát így vagyunk? kérdezte nyersen. Akkor parancsolom.