United States or Turkey ? Vote for the TOP Country of the Week !


Igért sok pénzt, a mennyit meg se tudott volna fizetni, csak vigyék el előle ezt a rémet, de mindenütt azt mondták, hogy a fiu nem bolond. Az asszony részese volt mindenben, lesoványodott, a nagy gondban betegeskedni kezdett és sokat panaszkodott mindenkinek, a kit csak előtalált! Ez lesz a halálom, ez a bárgyu... Egy reggel aztán vége lett mindennek.

Amikor a szánkák megállottak s az urak kiszállottak, a két öreg elbámult a fiatalokon. Nézd, mondta Halász Karvaynak, nézd, milyen pirosak; majd kicsattan az arcuk. Karvay-papa legyintett: Hja, a fiatalság! Ezeké a világ. A szobaleány riadtan lép félre előle. Az ebédlőben a terített asztalnál már ott ül az asszony. Csak a rendes pártiját játszotta a kaszinójában s én tudtam ezt.

Harmadnap megint hiába járt arra; negyednap pedig már káromkodott is, de hogy miért, azt nem mondta. Hanem a gátbakter ezzel fogadta a késő este hazavetődött leányt: Hallod e, ma is itt volt az erdész, ne szökdössél előle annyira, mert amilyen hirtelen indulatú ember, még az én fejem bánhatja. Eszter elgondolkodott. Kiült a padra a viskó elé és nézte az erdőt meg a csillagos eget.

Ha az egyik nem volt ott a játékban, kétségbeesve kereste a másik. A nagy fiu egyszer kemény öklével bedöngette a szomszéd szoba ajtaját, mert elakarták zárni előle a gyermeket, a kicsi pedig betege volt annak, hogy elakarták választani a barátjától.

Pillanat alatt rendbeszedte kezében a gyeplőszárakat, egy szempillanatra felállott, kieresztette az ostort, vadat, hangosat kiáltott, a miben azonban benne volt minden szenvedélye, a mit az előtte toporzékoló állatok iránt érzett, lovászok szétugráltak előle s a két nagy kerék őrült iramodásban kikanyarodott az udvarról.

A feljebbvalók szeszélye kitanulhatlan. Itt-ott elfojtott parancsszó hallatszott: Feltakarni! Sortávolság... lépést, lépést! Húzd meg a puskát, nem vagy finánc. Brauneck hevesen gesztikulált legelől. Ezúttal a bandával akadt dolga. A banda kislova igen sovány, micsoda botrány ez már megint. Talán megeszik a zabot előle. Hol az a lovász? Az a kutya jöjjön raportra.

Mit szándékozol tehát tenni? kérdé Klára. Megszököm innét, elmegyek előle, de hogy is tudta meg ittlétemet? Bizonynyal Oroszlay gróf mondta meg neki. Ő nem! kiáltott föl meggondolatlanul Dózia, azután gyorsan elhallgatott, észrevéve gyanus tiltakozását. Azt hiszem, a gróf nem is tudja a nevemet.