United States or Kyrgyzstan ? Vote for the TOP Country of the Week !


Egy reggel aztán felkészültünk, revolverekkel dugdostuk tele a zsebeinket, nem tudhatja az ember, hogy mi minden történhetik, előállott a kis kocsi két fürge hegyi lóval s elindultunk Halmágyihoz. Hajnalban már előrelovagolt egy legény, hogy bejelentsen bennünket nála. Igy is attól féltek a gazdáim, hogy kiizen elénk valami hazugságot s nem fogad el. Nem igen szereti az embereket.

Úgy lett. Nagyjában megosztottuk a cipelnivalót és most már elindultunk visszafelé. Majdnem azt akartam mondani, hogy hazafelé.

Ott nagyot lőttek egymásután hármat a katonák, aztán imádkoztunk s elindultunk haza. Anyám mellé a kis öcsémet s egy rokon asszonyságot pakkoltam be, én pedig megindultam magamban, egy ösvényen a kocsiuttól messze. Itt találkoztam Flóriánnal. Ő is fenn volt a temetésen, hanem hamarabb feljött s ebből az alkalomból kifolyólag, hogy ne mult légyen el hiába az idő, meglátogatta a maga halottait.

Szedd föl a holmit folytatta valamivel enyhébb hangon Regina tovább megyünk. Be a faluba? Igen, be a faluba hangzott a még enyhébb válasz, de persze nem olyan helyen, ahol az ördög leskelődik, hanem ott, ahol már nincs hatalma és fojtogató keze el nem érhet. Hol van az? Mindjárt meglátod... Fölszedtem a holmimat és elindultunk.

Látnivaló, mennyire igaztalan és durva kiforgatása ez a valóságnak, de olyan második Szent Sebestyén még nem született erre a világra, aki sikerrel tudott volna szembeszállni a vidám tökfilkók kacajával. Elindultunk. A vörös elől, én utána. Néhány lépésnyire azonban hátramaradt és ettől kezdve most már én mentem elől. Mutattam az útat.