United States or San Marino ? Vote for the TOP Country of the Week !
Minden, a mi történt, úgy kavargott fejében, mint valami zűrzavaros álom, melyből egyszerre napfény, madárdal, meleg tavaszi szellő ébreszti föl. Homályosan emlékezett arra, hogy midőn félénk kopogás után a szobába lépett, Klára meglepetve, örvendve ugrott föl az asztal mellől s oly őszinte mosolylyal nyújtott neki kezet, hogy egyszerre csodálatos módon megszállta a bátorság és beszélni kezdett.
Ki vagy? Hogyan jössz ide? riadt rá megdöbbenve. Nevemet már megmondám! Cordovából jöttem, az alchymia felkentjéhez; szolgálatomat és tudományomat felajánlom neki! felelé másodszor is mélyen meghajolva. Bornemissza egyszerre megrázkódott.
Gyere vissza! Az egyik kőműves megfordult útközben s a határozatlan mozdulata arra vallott, hogy szeretne visszatérni, már megbánta az alkut. De ez csak egy pillanatig tartott, elszégyenlette magát s erős léptekkel indult neki a falnak. Az asszony tovább kiabált. Egy rendőr rámordult, hogy maradjon veszteg. Mikor az urát meglátta a fal tetején, egyszerre el is némult.
Az ágyúzás tehát újra kezdődött mind a két oldalról, s bár a haramiák a várban jobban irányzott és derekabb ágyúkból tetemes kárt szenvedtek, mégis kapitányok által lelkesítve, vagyis inkább bátorságra kényszerítve csüggedetlen folytaták az ostromot, mely több napi tartás után egyszerre szerencsés véget igért a haramiáknak.
De hát miért változott meg egyszerre Dózia érdekei iránt? kérdé önkéntelen szemrehányással hangjában az ifjú, s szép arcza szomorú volt és kezét kérően tette össze.
Ma még irok gyámatyámnak, s tudatom vele, hogy a fővárosba óhajtunk menni. Még pedig mielőbb! De hát miféle sürgős dolgod akadt ott egyszerre, hogy egészen megváltoztak terveid? Szeretnék multamról tudni, és arról adhat fölvilágosítást valaki, kivel beszélni szeretnék. Ki az? Esztheyné? kérdé mind nagyobb nyugtalansággal Klára, ki még soha sem látta ily kedélyállapotban Dóziát. Nem ő!
De mondom, csekélység: ha jól emlékszem, alig tesz negyven vagy ötvenezer forintot. Jaj nekem! bizonyosan inkább ötvenezer lesz, mint negyven, sóhajtott Atlasz úr. Harmadéve is annyit fizettem érted. De akkor könnyebb volt; most rossz évek járnak, a termés gyönge, az árak alacsonyak, az amerikai concurrentia agyon nyom. És most egyszerre fizessek ki ötvenezer forintot!
Jobb igy, ugy gondolta, azután egyszerre vége lesz s hamarabb megnyugszik ez a szegény fiu is. Lássa, fiam megfogta a Kadar kezét és ugy beszélt tovább az a baj, hogy ez az ostoba világ mindent a szájára vesz, mint valami kofa. Piaczra viszi a családi titkokat, a mihez csak annak van köze, a kit illet. Ez voltaképpen nagyon kényes dolog, de mi beszélhetünk róla itt, a négy fal között.
Egy nagyszügyü pejnek átölelte a nyakát. Az erős, nagy állat fölkapta a levegőbe és lóbázni kezdte. Gyéres kaczagott. Igy, igy mulassunk. Egyszerre eleresztette a ló nyakát s leesett a friss alomba a jászol mellé.
Minden teremtett lélek kiszaladt és nagy remegéssel az utolsó ítélet eljövetelét várta. Senki se tudá, mi történt, mígnem egyszerre hire szaladt, hogy Bornemissza Lénárd uram és idegen országbéli adeptusa alchymiabéli és setét magiabéli manipulatióiknak estének áldozatul és tűz és romok alá vagynak temetve.
A Nap Szava
Mások Keresik