United States or Ghana ? Vote for the TOP Country of the Week !
Szalai Barkóczy Krisztina neve csak mellékesen volt eddig említve történetünkben, most koporsójából kikél» és el kell ismernünk, hogy nevét együtt kell említenünk Zrínyi Ilonával, Lórántffy Zsuzsannával s Teleki Mihály anyjával. Az eltünt magyar világ nagy asszonyai közé tartozik, a kik női hivatásukat ép annyi erélylyel, mint okossággal és gyöngédséggel töltötték be.
Nincs annál könnyebb!... Most azonban auf, Regina! Gyerünk tovább... Mondom, nincs annál könnyebb, magyaráztam, miközben tovább folytattuk a vándorlást, ezúttal lassúbb tempóban, mint eddig az ember vesz egy darab bőrt, azt kihajtja, behajtja, kigörbíti, begörbíti, összevarrja és kész a cipő. Ojjé, hogyne!... fintorgatta orrát a leány főleg, ha nincs mit kigörbíteni-begörbíteni.
Alig haladtak azonban félórányira, s már kénytelenek voltak lovakat és kocsikat elhagyni; mert az eddig meglehetősen tágas út most egy, az erdő ritkulásai után tekergő keskeny ösvénynyé vált.
E vészes szenvedély eddig szíve mélyén pihent, de az ön szerencsétlen baklövése fölébresztette, s ha a szörnyeteg fölébredt, akkor ordít és zsákmányt keres. Ki számíthatja ki, mi lesz ennek következménye? A férget beültette fia szívébe, és ki tudja, nem fog-e oly nagyra nőni, hogy megőrli szívét és elpusztítja nyugalmát, boldogságát? Apai kötelességemet tettem, felelt Atlasz úr megátalkodottan.
A kitűzött három nap elteltével a házigazda nem győzte bámulni vendégének nagy készültségét és tudományát, az első hét végén pedig már annyira megszerette ezt a rejtélyes és magábazárkózott természetű fiatal embert, hogy legféltettebb titkaiba és terveibe is beavatta, amit eddig egyetlenegy emberrel sem tett meg a világon.
Még eddig senkinek sem szólt, de gyakran mosolyog és elégedetten dörzsöli kezeit. A szomszéd vasúti állomáshoz nemrég egy fiatal hivatalnokot neveztek ki hatszáz forint évi fizetéssel. Ez a fiatal hivatalnok gróf, még pedig szegény gróf, különben nem állt volna be vasúti tisztviselőnek. Atlasz úr mindent tud róla.
Jobb is, hangzott a hirtelen válasz már eddig is sokat beszéltél... Általában úgy találom, hogy ma reggel óta túlságosan sokat beszélsz. Férfi létedre ez nem is illik. Ismét elnevette magát és fittyet hányt felém az ujjaival. Okosabbnak találtam, ha hallgatok. Hadilábra kerültünk ez kétségtelennek látszott. Úgy is volt.
Az első fagy után csilingelve suhogtak végig az uton az urasági szánkók, a parasztok pedig tömeges falopást rendeztek az erdőben. Eddig becsületes uton szerezték meg a tüzrevalót, telt a fuvarukból, most már nem volt mivel kifizetni a fa árát. A kerülő egymásután csukatta be őket, az asszonyok jajgattak, be-be szaladtak az urakhoz a városba s mindig kedvetlenebbül jöttek haza.
Azzal kiment az udvarra, vizet mert vederrel a kankalikos kutból a vályuba, megitatta a teheneket, a rideg marhákat s azzal rendre valamennyit bekötötte az istállóba, szénát is vetett eléjük. De már erre csak lejött biró uram a padlásról. No, uram, monda O....-nak. Eddig ellensége voltam az urnak; de most már látom, a mit látok!
Eddig mindig talált valami kitünő ürügyet rá, hogy miért nem utazik el s azt hitte, hogy csak az unalmát űzi. De most már kifogyott az ürügyekből s rájött, hogy igenis, vár valamire. Nemrégen még semmit se kivánt az élettől, de ma várja annak a kis lánynak a csókját. Miért? Mert szebben nézett rá, mint a többiek? Elég nyájasak hozzá a többiek is.
A Nap Szava